BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Veszélyben a kéményseprő-szerződések nagy része

Eddigi piacuknak legfeljebb a 10-20 százaléka marad meg a hazai kéményseprő vállalkozásoknak, ha az Országgyűlés elfogadja azt a javaslatot, amely szerint a tevékenység lakossági szegmense 2016. január 1-től a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főhatósághoz (OKF) kerül.

Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke e megmaradt piacot önmagában is kicsinek tartja ahhoz, hogy fennmaradjon a szegmens 47 kkv-je, amelynek többségét egyébként is padlóra vitte a múlt évben elrendelt kéményseprés rezsicsökkentés hatása.

Ha megszületik a rendelet, várhatóan olyan kéményseprőcégek sorát kell felszámolni, amelyeknek fél évtől 10 éves szerződési kötelezettségeik vannak az önkormányzatokkal. Legfeljebb az a kis számú cég maradhat a felszínen, amelyeknek más profiljuk is van. Alkalmazottaik meghatározó része is egyedül a kéménysepréshez ért. A cégek ügyfélszolgálati irodáik fölöslegessé válnak, eszközeik elértéktelenednek, tönkre mennek, miközben az OKF-nek majd milliárdokért kell újakat beszereznie saját, beindítandó tevékenységéhez. Nem kizárt persze, hogy a katasztrófavédelem megvásárol egyes eszközöket a munka nélkül maradó kéményseprő cégektől, hiszen a 30 millió forint fölötti vásárlásokra közbeszerzést kell kiírnia.

Leikauf Tibor tájékoztatása szerint ma mintegy ezer kéményseprő dolgozik az országban, vagyis kevesebb a máshol olvasható, 1850 főnél. Ez azt jelenti, hogy ha az OKF 1350 fővel kívánja beindítani a szolgáltatást – e számot tegnap a BM közölte a Világgazdasággal –, és netán átveszi a munka nélkül maradó, mind az ezer kéményseprőt, még akkor is még 350 dolgozót kell gyors ütemben kiképeznie. (A szak- és mesterképzés is az OKF feladata lesz, szintén a BM közlése szerint.) Ám korántsem egyértelmű, hogy az esetleg munka nélkül maradó kéményseprők tömegével akarnának, vagy tudnának átlépni az OKF-hez. Ennek két akadálya is lehet a szervezet elnöke szerint: a dolgozók jellemzően vidéken, az országban szétszórva laknak, másrészt olyan, a kéményseprés jellegéhez illeszkedő munkarendben dolgoznak, amely mellett saját, kis gazdaságaikat is el tudják látni, vagyis feltehetően kevesen vállalnák a várhatóan kötött munkarendet. Jelenleg adott, heti munkaidőkeretet teljesítenek, amelyen belül sokszor kimennek este és hétvégeken is a helyszínre.

Az 1350 fővel indítandó állami, lakossági kéményseprő állomány a jelenlegi állapothoz képest kicsi – véli Leikauf Tibor annak alapján, hogy a fizikai dolgozókon felül speciálisan kiképzett adminisztratív alkalmazottakra is szükség lesz. Viszont nagy, ha a mostanihoz képest csak feleennyi ellenőrzést kell majd végezniük, ahogyan az az országgyűlési vita alatti tervezetben áll. Azonban úgy tűnik, anyagilag csak jobban jár, akit átvesz az OKF. A rezsicsökkentés miatt ugyanis a legtöbb kéményseprő társaság már megvonta az alkalmazottak béren kívüli juttatásait, a fizetéseket visszavette minimálbérre, és sok helyen átálltak a 6, vagy 4 órás foglalkoztatásra is.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.