Zsugorodik a sajtópiac

A sajtópiac kivételével valamennyi reklámpiaci szegmens növekedni tudott 2014-ben, így a 2013-as minimális bővülést tavaly már egy sokkal jelentősebb gyarapodás követte, pedig a reklámadó alaposan felkavarta a piacot. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) által ma bemutatott adatok alapján a teljes reklámtorta 175,4 milliárd forintról 189 milliárd forintra növekedett, ami 7,7 százalékos ugrást jelent. Nagyban segítette a piacot, hogy választási év volt, valamint labdarúgó világbajnokságot is rendeztek, de leginkább az állami költések játszottak kiemelkedő szerepet. Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke szerint éppen ezért vicces és elfogadhatatlan a reklámadó, ami leginkább idén és jövőre fogja éreztetni a hatását.

A legnagyobb szelet még mindig a televíziós piacnak jutott, de miután az internetes piac még 2013-ban lehagyta a sajtót, tavaly már szorosan felzárkózott a tévés reklámpiac mögé és a növekedés ütemét elnézve elég valószínűnek tűnik, hogy 2015-ben már az internetes piac hátát nézi majd a mezőny. A tévés reklámpiac 50,0 milliárd forintra rúgott 2014-ben 51 csatorna adatai alapján, az internetes piacon pedig 30 médiacég és 27 ügynökség adott adatot, és szakértői becsléseket is alkalmaztak, így jött ki a 47,2 milliárd forintos eredmény, ami 21 százalékos gyarapodásnak felel meg. Nagyon magára talált a display reklám (melyek legtipikusabb fajtája a banner), és többet költöttek rá, mint a szintén szárnyaló keresőhirdetésekre – derült ki a IAB 2014-re vonatkozó elemzéséből. Az internetes reklámtípusok katalizátora azonban a mobilreklám, ahol 143 százalékos növekedést mértek.

A sajtó bevételei tavaly is lefelé húzták a statisztikát és nem látszik a csökkenés vége. „A sajtópiacot 34,6 milliárd forintos reklámbevétel mellett 60 milliárdos lapeladási bevétel is gazdagította, emellett a Magyar Lapkiadók Egyesületéhez tartozó nyomtatott sajtótermékek az internetes kiadványaikon keresztül további 5,6 milliárd forintos hirdetési bevételt is elértek” – ismertette Kovács Tibor, az egyesület elnöke. Szerinte csak annak lehet örülni, hogy csökkent a csökkenés mértéke (3,3 százalék). A sajtótermékek reklámtortájából a legnagyobb szeletet a napilapok hasították ki maguknak, a női lapok, és az önkormányzati és ingyenes lapok előtt.

Nincs különösebb okuk panaszra a közterületiseknek a 15,6 milliárd forintos részesedéssel. A felületek száma növekedett, a kihasználtságuk is remek volt, míg az állami költés hagyományosan erős. Az óriásplakátok és a citylight is 7-8 százalékos gyarapodással büszkélkedhet. Fő előnye az outdoor piacnak, hogy a kkv-szektor is szívesen használja, hiszen a tévés hirdetést többségük nem tudná megfizetni.

Mostanában a korábbinál lényegesen megbízhatóbb adatokat közölnek a rádiós piacról. Lényegesen több rádiócsatorna vesz részt a felmérésben. Míg 2012-ben a rádiók összbevétele 6,8 milliárd forint volt, ez 2013-ban 8,8 milliárd forintra ugrott, tavaly pedig már 9,3 milliárd forintot mértek. Összességében a teljes reklámtortából a legnagyobb szeletet a tévés hirdetések adják, több mint 26 százaléknyit, a második helyre azonban tavaly már nagyon szorosan felzárkózott az internet közel 25 százalékkal, nagyon megelőzve már a sajtót, amelynek már csak 18 százaléknyi bevétel jutott.