A diszkontok kosara hízott a legjobban

A hazai háztartások napi fogyasztási cikkekre fordított költései növekedtek 2014-ben – egyre több alkalommal egyre nagyobb értékben vásároltak – derül ki a GfK összegzéséből. A költések növekedése főként a dohányboltok piaci részesedésének bővülését eredményezte.

A nyertesek közé tartoznak a diszkontok is, ahová ugyan 3,8 százalékkal kevesebbszer tértek be a vevők , de átlagosan 8,2 százalékkal több pénzt hagytak a pénztárban egy vásárláskor. A hipermarketeknél is hasonló folyamat zajlott le, csakhogy ott a vásárlások számának csökkenését nem tudta ellensúlyozni az egy vásárlásra jutó összeg növekedése. A hazai tulajdonú élelmiszerkereskedelmi láncokban mindkét szám csökkent.

A kiskereskedelmi forgalom és a háztartások fogyasztásának növekedéséhez hozzájárultak a magasabb reálbérek és az alacsony infláció. Ennek nyomán a háztartások napi fogyasztási cikk költése is javuló tendenciát mutat: nőtt a vásárlások száma és a vásárlói kosarak (egy vásárlás összegének) értéke 2013-hoz képest, A vevők 1,5 százalékkal gyakrabban mentek vásárolni, és egy vásárlásnál átlagban 2,8 százalékkal többet költöttek.

A kereskedelmi csatornák közül 2014-ben a hipermarketek ettő, míg a kisboltláncok egy százalékpontot veszítettek piacrészükből. A diszkontok és szupermarketek tavaly is stabilan tartották 17-17 százalékos piaci részarányukat. Az adatok szerint ugyanakkor a lakóhelyhez közeli, jellemzően szűkebb áruválasztékot kínáló és jelentősen a saját márkákra támaszkodó diszkontüzletekben nagymértékben nőtt a kosárérték. Ez azt jelzi, hogy a nagybevásárlások egy része a városszéli hipermarketekből a diszkontokba helyeződik át. Ezzel szemben – nagyobb mértékben a nemzeti dohányboltoknak, kisebb mértékben pedig az online kereskedelemnek köszönhetően – növelni tudta piaci részesedését az „egyéb” csatorna a 2013-as értékhez képest 3 százalékponttal.

A hazai kereskedelmi szektor koncentrációja (72 százalék) összességében megközelíti a környező országokban jellemző szintet, amely például Horvátországban szintén 72 százalék, Csehországban 74 százalék, Ausztriába 76 százalék, de Szlovákiában már eléri a 81 százalékot. Tőlünk keletre ugyanakkor a hagyományos csatornák súlya jelentős.