Nem véletlen, hogy a JNT-nél jelenleg értékszállítói és pénzfeldolgozói munkakörbe is keresnek munkatársakat, ugyanis a jövőben a Takarékbanknak, az FHB-nak és a takarékszövetkezetek jelentős részének hálózatában is ez a cég végezheti majd az értéklogisztikai tevékenységet. Ez a jelenlegi több mint 1000 JNT által kiszolgált szállítási ponton túl közel 2000 új szállítási pontot jelent majd, és a pénzügyi szolgáltatást végző bank- és takarékszövetkezeti fiókhálózatot, valamint az ATM-hálózat egy részét is érinti. A legtöbb településen a postahivatal és a takarékfiók egymás közelében, szomszédságában van, így elvileg még költséghatékony is lehet a működés.
Az új tulajdonosok megjelenése érdekes helyzetet teremtett, ugyanis március 27-én sztrájkbizottság alakult a cégnél. Információink szerint még a héten újra tárgyalóasztalhoz ülnek a felek. A tárgyalások eddig nem vezettek eredményre, mert a munkáltató nem tudott ajánlatot tenni a munkavállalóknak a béreket illetően arra hivatkozva, hogy nincs elfogadott 2015-ös üzleti terve.
Az esetleges munkabeszüntetés az értékszállítás és a pénzfeldolgozás területén okozna fennakadásokat. Így a pénzmozgások, amelyekhez a Magyar Postának köze van, elakadhatnak, például a nyugdíj, a villanyszámla sem érkezne meg a várt időben. Az új üzleti lehetőség mindenesetre alaposan átírhatja a JNT terveit és lehetőségeit.
Az biztos, hogy a JNT-nél várhatóan többszörösére nő a nem postai eredetű – eddig csupán mintegy 15 százalékot képviselő – árbevétel. A korábbi tapasztalatok szerint a Magyar Posta leányvállalatai összességében nem szokták segíteni az anyacég eredményességét, de a logisztikai és biztonsági cége évről évre jól teljesített: 2013-ban 5,4 milliárd forintos forgalom mellett 172 millió forintos mérleg szerinti eredménnyel zárt. Ebből a pénzszállítási tevékenység 4,1 milliárd forintot, az őrzés-védelem pedig 1,2 milliárd forint bevételt hozott a cégnek, amely mintegy 1 milliárd forint értékben alvállalkozókat is foglalkoztatott. Eddig főleg állami nagyvállalatoknak, így például a Szerencsejáték Zrt.-nek, a MÁV-nak és a BKK-nak dolgoztak. Például tavaly januárban a cég 185,4 millió forintos ajánlattal nyerte a vasúttársaság „egyes értékesítési helyeinek ellátása váltópénzzel, készpénz bevételeinek begyűjtése – forint, valuta – feldolgozása és átutalás megadott bankszámlákra” című közbeszerzési eljárását.
A JNT 2003-ban lépett a piacra, miután 1,8 milliárd forintért megvásárolta a megszűnő Defend Kft. eszközeit, 562 embert pedig továbbfoglalkoztatott. A Defend a Postabank-csoport biztonsági vállalkozásaként indult, Földi László 1998-ban vette meg, majd az MFB és a Posta vásárolt üzletrészt a cégben. Még 2002-ben robbant ki a megfigyelési-ügy: a pénzintézet új vezetése állam-, szolgálati, adó-, bank- és magántitok megsértése miatt tett feljelentést.
Nem kapott engedélyt a City Post
Az NMHH elutasította az arab tulajdonosi hátterű City Mail Hungary Kft. engedélykérelmét az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatások nyújtására, mert a cég nem felel meg valamennyi előírt jogszabályi feltételnek. Az indoklás szerint a szolgáltatás tárgyi feltételei nem biztosítottak, és az általános szerződési feltételek sincsenek összhangban a jogszabályi rendelkezésekkel. Még 2013-ban az osztrák hátterű Feibra Kft. próbálkozott, de kudarcot vallott. Az Österreich Post azóta el is adta a céget egy magánszemélynek és kivonult a magyar postai piacról, de a csomagpiacon aktívak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.