Bajban vannak a hazai feldolgozók a tejkvóta megszűnése miatt?

A tejkvóta idén március 31-i kivezetése több évtizedes állapotot változtatott meg, ezért ma még nehezen megjósolható, pontosan mi fog történni a tejágazatban a következő időszakban. Mint ismert, a napokban megszűnt az 1984 óta fennálló uniós tejszabályozási rendszer, ettől kezdve minden EU-tagállam annyi tejet termelhet és dolgozhat fel, amennyit csak tud. Az ma még vita tárgya, hogy ennek milyen hatása lesz az uniós és globális tejpiacra. A szektorban jártasnak tartott Rabobank egy elemzése szerint 2030-ig keresleti piac várható, az árak ezért egy magasabb ársávban hullámoznak majd. Mást mond viszont a Goldman Sachs: a ház elemzőinek várakozásai szerint 2020-ig alacsonyabb árszint melletti nagyon élénk piaci versenyre kell felkészülni.

Nagyon nehéz a következő egy évre tervezni, hiszen ez hosszú időszak. A tejágazatban egyébként is nagy változások vannak negyedévente – jelentette ki lapunknak Edouard Damas. Az Óvártej Zrt. igazgatója elmondta: annyi biztos, hogy már a kvóta kivezetése előtt felélénkült az import. –Több hónapja, talán már egy éve nagy mennyiségben érkezik Magyarországra az importáru, elsősorban Németországból és Lengyelországból, valamint Szlovákiából jönnek sajtok és egyéb tejtermékek – figyelmeztetett Damas, aki szerint a hazai szereplők csak a hatékonyság fokozásával tudják felvenni a versenyt.

Az Óvártej igyekszik nyitni a kisebb és közepes tejtermelők felé, részben azért, mert ebben az irányban van még terjeszkedési lehetőség, részben pedig azzal a céllal, hogy a beszerzést diverzifikálják. „Olyan ez, mint egy bank: ha van sok kis hiteles, akkor a pénzintézet nagyobb biztonságban van, mintha van három nagyobb ügyfél. Ha ugyanis ezek közül egy bedől, komoly gondok adódhatnak.”

Edouard Damas szerint a fejlesztések elkerülhetetlenek, és nagyon bíznak abban, hogy lesz uniós forrás a beruházásokra. Ha azt akarjuk, hogy legyen magyar tej és tejtermék a hazai piacokon, akkor segíteni kell az ágazatot az óhatatlanul szükséges technológiai fejlesztések végrehajtásában – tette hozzá az igazgató.

Az egyik legfőbb hatás, amit a szakértők jósolnak, az árcsökkenés lehet, ez pedig komoly nyomás alá helyezheti a hazai feldolgozókat. „Ha a világpiaci árak alacsony szinteken mozognak, akkor a SoleMizo is nehézségekkel találja magát szembe” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gerbrant Redmer de Boer. A Bonafarm csoporthoz tartozó SoleMizo Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta: ha így lesz, akkor elsősorban a volumenhordozó termékek esetében az importnyomásnak köszönhetően a verseny erősödése várható. Az alacsony árak akár jelentősen visszafoghatják a termelési kedvet Magyarországon, szélsőséges esetben pedig csődközeli helyzetbe is kerülhetnek egyes tejfeldolgozók.

A nyugat-európai feldolgozók által jelentett nyomásról szólva a vezérigazgató kijelentette: a hatalmas méretű nyugati tejipari szereplők közt olyanok is vannak, amelyek több tejet dolgoznak fel évente, mint a teljes magyar ágazat. A SoleMizo nem kíván versenyezni ezen cégekkel például a „sárga” félkemény sajtok vagy a kommersz tejporok területén, arra számítunk ugyanakkor, hogy a friss tej, a tejföl, a túró, a savanyított termékek magyarországi piacán a hazai szereplők maradnak a meghatározóak – mondta el Redmer de Boer.

A másik lehetőség a SoleMizo szerint az export élénkítése, új külpiaci célpontok felkutatása. Ahogy a magyar tejágazat komoly nyomás alá került a nyugat-európai versenytársak miatt, úgy keleti és déli szomszédjainknak a magyar tejágazat okoz problémákat a piaci verseny során. Ennek a kihasználása lehetővé teszi a SoleMizo számára a több lábon állást, ez pedig segíthet túlélni a nehéz időket – fogalmazott lapunknak a vezérigazgató.