Egységesítik a vasúti és autóbuszos utazási és jegyrendszert

Vitézy Dávid a Keszthely, Zalakaros és Nagykanizsa térségét érintő, 95 százalékos, több mint 654 millió forintos támogatással megvalósult közlekedésfejlesztési program zárásakor, a keszthelyi autóbusz-pályaudvar átadásán beszélt arról, hogy az egész ország területén integrálni kívánják a vonat- és buszközlekedést, és az akár kombinált eljutási lehetőségekhez egységes jegyrendszert biztosítanának. 

A közlekedési lehetőségek helyi és régiós szintű összehangolásának azonban ma még akadálya, hogy számos városban egymástól távol fekszenek a vasúti és autóbuszos pályaudvarok. Ezek közös, intermodális csomópontokban való összekapcsolására mintapélda a most átadott keszthelyi pályaudvar - mondta a miniszteri biztos.

Vitézy Dávid jelezte: "a magyar kormány európai uniós forrásokból több mint 1000 milliárd forintot költ vasútfejlesztésre ebben az évtizedben", s hasonló mértékű beruházásokra ezen a területen évtizedek óta nem volt példa. "Új vasúti pályák épülnek, megújulnak a fővonalak, új állomások és intermodális központok épülnek, tucatszám érkeznek, az új, alacsonypadlós motorvonatok a MÁV-hoz és a GYSEV-hez".

Emlékeztetett arra is, hogy a dél-balatoni vasútvonal fejlesztése már folyik, s ennek jövő nyárra tervezett befejezése után - a néhány évvel ezelőttihez képest - 45 perccel rövidebb lesz az eljutás vonattal Budapest és Keszthely között. A vasút versenyképes alternatívája lehet majd a közúti közlekedésnek, s ehhez már vannak jó példák Magyarországon - közölte.

Dávid Ilona, a MÁV Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett arról tett említést, hogy a vasúttársaság 25 állomást érintő korszerűsítési programjának része a keszthelyi vasútállomás felújítása is. Ez néhány hónap múlva elkészül, de már most összehangolták a buszos és vonatmenetrendeket, miközben a vasúton érkezők az autóbuszos, a busszal közlekedők pedig a vasúti átszállás idejéről is helyben azonnal tájékoztatást kapnak.

Utalt arra is, hogy folyamatosan törekednek a minőségi szolgáltatások megvalósítására, s példaként említette azt a készülő telefonos applikációt, amelyik valós időben mutatja majd a vonatok pillanatnyi helyét.

Papp László, az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. (ÉNYKK) vezérigazgatója arról beszélt, hogy a régió Volán-társaságainál az elmúlt években több mint 3 milliárd forintos fejlesztés valósult meg. Ezen felül még további 2 milliárd forint összértékű beruházások zajlanak, amelyek az év végéig lezárulnak a nyugat-magyarországi megyékben.

Manninger Jenő (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője felidézte, hogy a Keszthely, Zalakaros és Nagykanizsa térségét érintő közlekedési projekt előkészítése, majd befejezése között csaknem egy évtized telt el, a nem részletezett, de számos nehézséggel járó megvalósítás sok tanulsággal járt. Arra hívta fel azonban a figyelmet, hogy Zala megye számára különösen fontos a közösségi közlekedés, mert az aprófalvas településszerkezet miatt az eljutás, a munkába járás mindenki számára megoldandó feladat.

A projektről kiadott sajtóközlemény szerint a 654 millió forint uniós támogatással megvalósított program keretében 115 helyszínen voltak fejlesztések. Zalakaroson korszerűsítették az autóbusz-pályaudvart, 46 autóbuszöblöt és -fordulót, illetve 34 új buszváró is épült.

A Nagykanizsa, Zalakaros és Keszthely közötti járatokon, összesen 133 autóbuszon olyan GPS-rendszert helyeztek üzembe, amelyik a pályaudvarokon lévő utastájékoztatókat közvetlenül vezérli, pontos időpontot mutatva az érkezésre és az indulásra. Az összehangolt vonat- és buszmenetrendeken kívül a zsáktelepülésnek számító Zalamerenyén az országban elsőként valósították meg az igény szerinti tömegközlekedést, vagyis az utasok telefonon jelzett kérése alapján érinti az autóbusz a települést.

A keszthelyi buszpályaudvar átépítése mellett 11 buszöblöt és 9 fedett várót is építettek, az utasok számára fedett buszvárót alakítottak ki, de kerékpárkölcsönző és taxiváróhely is épült a közlekedők számára.