Hatmilliárddal emelkedett a lakáshitel-állomány

Az előző év azonos időszakához képest 2014-ben már nőtt az engedélyezett hitelek száma és összege, az államilag támogatott és a támogatás nélküli hitelek száma egyaránt közel egyharmaddal bővült. 2014-ben 61 százalékkal több új lakáshitelt folyósítottak, mint egy évvel korábban. Ez a növekedés elsősorban a használt lakások vásárlására fordított hitelek folyósításával függött össze.

A lakáshitelezés szabályozásának változásai

A devizahitel-válság megoldására több intézkedés született: a végtörlesztés bevezetése, az árfolyamgát, a limitált árverés és az otthonvédelmi kamattámogatás, illetve a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása. 2013. január 1-jétől a hitelfelvétel könnyítését célzó változások léptek életbe az állami kamattámogatások rendszerében. Nőtt az öt év alatt igénybe vehető támogatás összege, a támogatott hitel felső értéke és használt lakás vásárlása esetén a lakás értékének felső határa.

A bevezetett kamattámogatás hatására 2013 második felétől jelentősen bővült a hitelkereslet, majd ez a folyamat 2014-ben is folytatódott. 2012-től a végtörlesztést vállalni nem tudó devizahitelesek számára a rögzített árfolyamon történő törlesztés (árfolyamgát) – a havi
törlesztőrészletek csökkentése – igénybevétele nyújtott segítséget. Célja, hogy az adott deviza jelentős árfolyam-ingadozását tompítsa. 2013 májusában a gyűjtőszámla-szerződések megkötésének határidejét eltörölték, így a hiteladósok továbbra is kezdeményezhették a konstrukció igénylését - jelenti a KSH.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett adatok alapján 2014. október 31-ig a megkötött szerződések száma megközelítette a 173 ezret, a rögzített árfolyamon törlesztett devizakölcsönök teljes állománya 1477 milliárd forint volt, míg a gyűjtőszámlahitelek állománya megközelítette a 28 milliárd forintot. Az ebben részt vevő hiteladósok közel 50 milliárd forint rögzített árfolyam feletti kamat megfizetése alól mentesültek.

A 2014 novemberében született jogszabály szerint a pénzügyi intézmények kötelesek a deviza vagy devizaalapú jelzálogkölcsönök fennálló teljes állományát forintkövetelésre átváltani. A Nemzeti Eszközkezelő megvásárolja a törleszteni nem tudó hiteladósok lakóingatlanát, amit azután bérlőként tovább használhatnak. 2013-ban 4207, 2014-ben már 91192 lakóingatlan vásárlása történt meg.

Lakáshitel-állomány

2014. december 31-én a lakáshitelek állománya 3324 milliárd forint volt – ez a 2014. évi GDP több mint 10 százalékának felelt meg. A lakáshitelállomány 52 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki.

2014 II. félévében a lakossági lakáshitelezési tevékenységet folytató pénzintézetek köréből 30 bank, 3 jelzáloghitel-intézet, 114 takarék- és  hitelszövetkezet, valamint 2 lakás-takarékpénztár szolgáltatott adatokat. 2011 végén először fordult elő, hogy csökkent a teljes hitelállomány összege, majd ez a tendencia 2012-ben és 2013-ban is folytatódott. 2014-ben azonban 0,2 százalékkal (6 milliárd forint) emelkedett.

A teljes hitelállományon belül az államilag támogatott és támogatás nélküli hitelek között kisebb arányeltolódás történt: míg előbbiek aránya 27-ről 25 százalékra mérséklődött, addig utóbbiaké 73-ról 75 százalékra nőtt. A támogatás nélküli hitelek összegének 70 százaléka volt devizaalapú, 3 százalékponttal (18 milliárd forint) kevesebb, mint 2013 végén.

Lakáshitel-engedélyezés

2014-ben több mint 54 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 244 milliárd forint értékben. Az engedélyezett hitelek száma az előző évhez képest 32, összege 56 százalékkal nőtt. Ez az alacsony bázis hatása, mivel 2013-ban negatív csúcsot döntött mindkét mutató. 2014 első hat hónapjában 23 ezer lakáshitelt engedélyeztek 101 milliárd forint értékben, a második félévben 30 ezerre (31 százalékkal), illetve 144 milliárd forintra (42 százalékkal) nőttek. Nemcsak az engedélyezett hitelek száma és összege emelkedett 2013 óta, hanem az egy engedélyezésre jutó átlaghitel is, ami 2014-re 800 ezer forinttal magasabb, 4,6 millió forint lett. 2014-ben az engedélyezett lakáscélú hitelek számának 20, összegének 24 százaléka volt államilag támogatott.

Ezek az arányok nem változtak jelentősen az előző év azonos időszakához képest. A támogatott hitelek száma közel 2700-zal (33 százalékkal), összegük 19 milliárd forinttal (47 százalékkal), a támogatás nélküli hitelek száma 10 300-zal (32 százalékkal), összegük 69 milliárd forinttal (59 százalékkal) emelkedett 2013 végéhez képest. A növekedést a támogatott forinthitelek újbóli bevezetése, illetve a nem támogatott hitelek kamatainak csökkenése magyarázza. A 2010-ben felfüggesztett devizahitelezést 2012 első felétől – meghatározott feltételekkel – újból engedélyezték, ennek azonban továbbra sincs kimutatható hatása (2014 első felében 6 darab devizaalapú hitelt engedélyeztek 36 millió forint értékben, a második félévben nem történt engedélyezés).

Lakáshitel-folyósítás

2014 folyamán közel 74 ezer lakáshitelt folyósítottak, 254 milliárd forint értékben. Az előző évi alacsony bázishoz képest a hitelek száma 61, összege 51 százalékkal nőtt. A hitelek célját vizsgálva 2012-ben a végtörlesztés lehetősége miatt a hitelkiváltások száma 13 ezer, összege 72 milliárd forintra ugrott. 2013-ra e hitelcél jelentősége csökkent, száma 2 ezerre, összege közel 6 milliárdra zsugorodott, de 2014-ben a hitelkiváltások száma 4 ezerre, összege közel 12 milliárdra emelkedett. 2013-hoz képest az építéshez nyújtott hitelek száma és összege 13 százalékkal nőtt.

Az új lakás vásárlásához nyújtott hitelek száma nagyobb (34 százalék), összege kisebb (6 százalék) arányban emelkedett, ennek megfelelően e hitelcél egy folyósításra jutó átlaga 1 millió forinttal csökkent. 2013-ban számát és összegét tekintve a használt lakások vásárlása dominált, akkor 26 ezer lakásra, 114 milliárd forint értékben folyósítottak hitelt. 2014-ben e hitelcél előfordulása 72 (44 ezer darab), összege pedig 61 százalékkal (184 milliárd forint) bővült.

A hitelcélok közül a korszerűsítés, bővítés aránya a 2011-et megelőző években a hitelek számát tekintve 15, összegüket nézve 5–6 százalék körül mozgott. 2013-ra számarányuk 21, összegük több mint 10 százalékra nőtt, ami a lakás-takarékpénztárak adatgyűjtésbe való bevonása után az általuk gyakran nyújtott kisebb összegű, de többször igénybe vett felújítási hitelekkel magyarázható. 2014 végére a folyósított korszerűsítési hitelek száma 16, összege közel 9 százalékra mérséklődött a hitelcélok között. Az egy folyósításra jutó hitel átlagos értéke korszerűsítés, bővítés esetén – a hitelcél jellegéből adódóan – kisebb, mint a lakásvásárláshoz kapcsolódó  célok esetében (1,9, szemben a 3,4 millió forintos átlaggal).

A lakáscélú hitelek átlagos futamideje 2013-ban 13 és fél év volt, ez 2014-re kismértékben csökkent. Az egyes hitelcélok közül a lakásépítésnél egy, az új lakások vásárlásánál közel másfél évvel csökkent, így ezek futamideje a vizsgált időszakban 15, illetve 14 és fél év körül alakult. A használt lakások vásárlásánál szintén csökkent (fél évvel), míg a korszerűsítés, bővítés esetén több mint másfél évvel nőtt a futamidő. 2001 óta az új és a használt lakások hiteleinek futamideje közötti különbség egyre csökkent.

2014 végére pedig kismértékben, közel 6 milliárd forinttal emelkedett.

A lakáshitel-állományon belül a forint- és devizahitelek aránya (48, illetve

52 százalék) gyakorlatilag változatlan 2013 decembere óta - jelenti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).Világgazdaság Online Forrás: KSH Forrás: KSH -->