Küzdenek a cégek az EKÁER szabályainak betartásával

Egyelőre gyakorlatilag megoldhatatlan helyzet, ha munkaidőn kívül vagy hétvégén egy-egy szállítmány váratlanul és hosszabb időre megáll, esetleg korábban érkezik, de jelenleg követhetetlen az is, hogy több jogosultsággal rendelkező felhasználó esetén az EKÁER-adatokat ki módosította utoljára és zárta le – ennek a későbbi felelősség megállapításakor van különös jelentősége. A cégek egyenként próbálják kidolgozni azokat a rendszereket is, amelyek révén tárolhatók és visszakereshetők a már bejelentett EKÁER-adatok. Azok ugyanis idővel törlődnek a jelenlegi rendszerből, holott egy esetleges későbbi NAV-ellenőrzésnél nagy jelentőségük lehet.

Bár az érintettek többsége legalább egymillió forintot költött már el az EKÁER működtetésével kapcsolatos feladatokra, a folyamatokat egyelőre kevesen automatizálják, mert úgy ítélik meg, a szabályozás korántsem végleges. Poór Károly, a Dyntell Szoftver marketingigazgatója szerint hamarosan lépéselőnybe kerülhetnek például azok a fuvarozók, amelyek informatikai fejlesztéseket hajtanak végre, és felvállalják partnereik helyett az EKÁER-rel járó pluszfeladatokat. Most sok cégnél diákmunkások végzik a kötelező adatbejelentést, a nyugat-európai partnerek pedig nem egy alkalommal jelezték a magyar vállalatoknak: nyögvenyelősnek, fölösleges adminisztrációnak tartják a rendszert. Volt olyan társaság, ami tételenként 50 eurót kért volna az adatközlésért, máshol egyenesen azt mondták, ha ehhez a struktúrához kell igazodniuk, inkább másik országot keresnek.
A március óta élesben működő rendszernek persze hozadéka is van.

Hvizsgyalka Gábor, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési főosztályának munkatársa a rendezvényen elmondta: egy hónap alatt mintegy 1,5 milliárd forint adótartozást rendeztek a cégek az EKÁER-nek köszönhetően, és több gazdaságterületről is az a visszajelzés érkezett, hogy a vállalatok átmeneti áruhiányt tapasztalnak, mert az áfacsalt termékek nem vagy nehezebben érkeznek be az országba. Ennek hatásaként az árak emelkednek, a magyar áruk pozíciója pedig erősödik.

Az április 13-i adatok szerint egyébként már csaknem 40 ezer regisztrált ügyfél használja az EKÁER-t, a köztartozásmentes adózók száma pedig az első negyedévben a tavalyi háromszorosára – 32 ezer fölé – emelkedett. Március végéig a cégek 1,68 milliárd forintot fizettek be kockázati biztosítékként letéti számlára, és csaknem 670 millió forint értékben szolgáltattak bankgaranciát. Egyszerűsített bejelentésre jelenleg 67 vállalat jogosult. Az általában 15 percig tartó hatósági ellenőrzések eddigi tapasztalatai szerint gyakori a feladó adószámának be nem jelentése, a kirakodási és fuvarokmányon szereplő cím eltérése, valamint az is, hogy a szállítmány súlya jelentősen meghaladja a bejelentett. A szabálytalanságok listáján szerepel az is, hogy a cégek telephelyként nem szereplő címet adnak meg bejelentésben, a szállítmányt pedig nem a megadott rendszámú jármű viszi.