Többé nem kell a kiadóknál házalnia a szerzőknek

Világszerte egyre terjed a szerzői magánkiadás, vagyis a self publishing rendszere, amely mára már nem a vadnyugati hőskort idézi, hanem működő üzleti modellé vált. Míg 2008-ban 90 ezer könyvet adtak ki a világon szerzői kiadásban, addig a self publishinget választó írók könyveinek száma 2013-ra már megközelítette a 460 ezret.

A világ legnagyobb online könyvesboltja, az Amazon a magyarral összehasonlítva mammutnak számító 27 milliárd dolláros amerikai könyvpiacon faltörő kosként használja a self publishinget a hagyományos kiadók elleni harcában. Saját self publishing kiadót üzemeltet, amely a lektorálás, a marketing és a terjesztés minden nyűgét leveszi a szerző válláról. Ezek a cégek nemritkán elektronikus könyvekben utaznak, de gondoskodnak a nyomtatásról is, ha a könyv megérett erre.

Az amerikai nagy kiadókés terjesztők eleinte tiltakoztak, ma már inkább megpróbálnak alkalmazkodni. A piaci trendek azonban egyértelműek, a klasszikus kiadói rendszert úgy szorítja sarokba a self publishing, mint az Uber a taxicégeket, vagy az Airbnb a szállodaláncokat. Mindez érzékenyen érinti a klasszikus magyar kiadókat is, amelyeket a hagyományos modell problémái alaposan legyengítettek. A klasszikus könyvkiadás válsága felgyorsíthatja a szerzők átnyergelését a self publishingbe.

A szerzői kiadás térnyerésének látványos jele, hogy nemcsak az amerikai, de már a magyar e-könyv sikerlistákon is legalább két-három szerzői kiadású mű szerepel az első tíz könyv között, és számos népszerű szerző, például Oravecz Nóra is ezt a modellt használta ugródeszkaként. Ehhez az kellett, hogy a self publishing eredetileg a szerzőt terhelő feladatait átvegye az erre szakosodott kiadó, némileg eltérve a szokványostól.

„A hagyományos könyvkiadással szemben a self publishing nem úgy indul, hogy nyomtassunk ki rögtön ezerötszáz példányt, mindenféle marketing és előzetes szűrés nélkül. Ezeket a könyveket ugyanis könnyen lehet, hogy soha nem veszik meg” – mondta el a Világgazdaságnak Alcser Norbert.

A self publishing kiadással foglalkozó Publio Kft. ügyvezetője lapunknak emondta: a legtöbb kiadvány ebben a modellben e-könyvként kezdi a pályafutását, ha sikeresnek bizonyul, vagy a szerző kéri, nyomtatnak is belőle.

A digitális technikával nyomtatott könyvekből rentábilisan lehet nyomtatni akár már pár darabot is, ez pedig új értékesítési csatornának nyithat. A szerző író-olvasó találkozókon vagy más eseményeken marketingelheti a művet, Hosszú Katinka könyvét pedig kizárólag vitamin és fittnesztermékeket árusító boltokban lehet kapni. Ezzel egy megfelelően menedzselt magánkiadás elérheti a hagyományos könyvek ma jellemző 1000-1500 darabos példányszámát, ám a nagy kiadók által kínált részesedésnél jóval többet kap a szerző.

A hagyományos kiadók 10-12 százalékos jutaléka helyett a self publishingben megszokott a 30 százalék, de nem ritka az ennél nagyobb honorárium sem. Igaz, a szerző 50 ezertől 500 ezer forintig terjedő kockázatot vállal, aszerint, hogy milyen marketing támogatást akar, vagy tervez-e és ha igen, hány példányt ténylegesen kinyomtatni.

Az elsőt ingyen adják

Werthmüller Renáta négykötetes regénye egy self publishing kiadónál jelent meg és ingyenesen letölthető első része immár két hónapja vezeti a Bookline e-könyves sikerlistáját. A szerzőnek másik két - immár fizetős - kötete is a Top 10-ben van. Az írónő a Világgazdaságnak elmondta: “Tisztában vagyok vele, hogy a romantikus könyvpiacon hatalmas a kínálat, ezért is örülök neki, hogy bejött a kiadó által javasolt marketingstratégia. A regény valamennyi kötete ott szerepel a Top10-ben, ami azt igazolja, hogy akik elkezdték olvasni az ajándékként letölthető első kötetet, azok kedvet kaptak a folytatáshoz és egészen a negyedik kötetig követik nyomon a történetet.”