Zárva tartás: Félősek lettek a kereskedők

Egyelőre nem nyilatkoznak a vasárnapi zárva tartás tapasztalatairól a kereskedők. A március 15-e óta élő új rendelkezések bevezetése előtt a kereskedelmi vállalatok, illetve az OKSZ többször hangsúlyozta, hogy a törvény hatályba lépése komoly forgalomesést fog eredményezni. A hipermarket láncok vasárnapi forgalma a heti bevétel 12-14 százalékára rúgott korábban, és kérdéses volt: ennek hány százalékát sikerül átterelni a hét többi napjára. Hasonló volt a helyzet más területen, például a barkács- és lakberendezési áruházakban is.

A múlt héten azonban jórészt hiába kérdeztük a hálózatokat az első két hétvége tapasztalatairól. a láncok nagyrészt elzárkóztak attól, hogy a forgalom alakulásáról tájékoztassanak. Általában arra hivatkoztak: még nem telt el elegendő idő ehhez. A háttérben a miértről az egyik multinacionális cégnél informálisan elmondták: az anyacég semmilyen szinten nem kíván konfrontálódni a kormánnyal. Hozzátették: a kereskedelemben több cégvezető számára jelentett riadójelet az Auchanra egy hónapja kirótt egymilliárdos versenyhatósági bírság – attól függetlenül, hogy megalapozott volt-e a döntés vagy nem.

Most ráadásul ismét tárgyal a Parlament a zárva tartási törvény módosításáról, és számtalan ponton engedni látszik a szigor. Bár hivatalosan a változtatással a kormány korlátozni szerette volna a kivételek körét (így a világörökségi területeken is bevezetnék a kötelező zárat), közben több ponton engedményeket is tenne. Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága azt javasolta például, hogy a vasúti és autóbusz pályaudvarok mellett a metrómegállók területén lévő boltokra és az automatából történő értékesítésre se terjedjen ki a törvény hatálya.

Az indoklás szerint a metró is vasútnak minősül, az automatából történő értékesítéshez pedig nem szükséges a munkavállalók vasárnapi munkavégzése. Ugyanebben a módosító javaslatban olvasható az a javaslat is, hogy az üzletek az eddigi 6 órával szemben már fél ötkor is kinyithassanak. „A módosító indítványt hasznosnak tartjuk, ugyanis sok helyen igénylik a vásárlók a korábbi nyitási időpontot” – tájékoztatta lapunkat a CBA és a COOP is támogatja a javaslatot. A COOP üzletlánc boltjainak jelentős része vidéken működik, így azokon a településeken, ahol a lakosság jelentős része reggel hatra megy munkába, az ingázókat is kiszolgálhatják a vállalat boltjai.

A korábbi nyitva tartás esetleges megszavazásával azonban az Országgyűlés ismét a családi boltoknak okoz gondot, illetve: teremt ismét konkurenciát. Március 15 óta ugyanis a törvény a boltok nyitva tartását a 6 és 22 óra közötti időszakra korlátozta, és csak azok a 200 négyzetméter alattiak nyithatnak ki bármikor, amelyekben a tulajdonos vagy családtagjaik dolgoznak. A hajnali az ingázókat ma ezek a családi boltok szolgálják ki, és olyan településeken, ahol napközben levél sem mozdul, a kora reggeli bevétel az ilyen boltocskák számár igen fontos.

Ráadásul – mint arra a Népszabadság a blokkk.com kiskereskedelmi szakmai blog bejegyzése alapján felhívta a figyelmet – a családi kiszolgálás sem egyszerű, miután egy 2010-es rendelet minden tej- és húsárúval foglalkozó eladó számára OKJ-s végzettséget ír elő. Így most a nyitva tartásért küzdő boltoknak be is kell iskolázniuk a családtagokat. A boltok legfeljebb azzal trükközhetnek, hogy a végzettséggel nem rendelkező családtagokat a kasszához ültetik be - a pénztárosoknak ugyanis nem kell ilyen végzettség.