Angela Merkel őrzi a trónját

Pénz, médiajelenlét, befolyási szféra és hatás – ezek mentén állítja össze a Forbes magazin 2004 óta a világ száz legnagyobb hatalmú nőjének listáját. A kiválasztottak lehetnek milliárdosok, az üzleti élet résztvevői, hírességek, a pénzügyi világban, a médiában, a technológia iparban vagy a kormányközi szervezetek szereplői, de a listára kerülhetnek a jótékonysági tevékenységükről ismert nők, politikusok is. Az első helyre ez utóbbi jelent ajánlást: az első két évben Condoleezza Rice, az USA akkori külügyminisztere került a lista élére, azóta Angela Merkel német kancellár uralma tart, egy megszakítással: 2010-ben politikusfeleség, Michelle Obama lett a világ leghatalmasabb asszonya.

A szempontok közül a pénzt úgy veszik figyelembe, hogy megnézik, mekkora összeg fölött rendelkezik az illető. Az üzleti életnél ez az előző év árbevétele, a hírességeknél és a milliárdosoknál a Forbes listája szerint számolt jövedelem, a politikusoknál az adott ország GDP-je. A médiajelenlétnél az elmúlt 12 hónapban fellelhető említéseket számolják össze. A befolyási övezetek száma fontosabb, mint a méretük – ha például valaki csak egy nagy országban vagy egy nagy cégnél élvez hatalmat, de az máshol nem érvényesül, az kevesebbet számít.

Mindezek alapján aligha meglepő, hogy idén is Merkel az első, mint ahogy az is, hogy a hajszállal mögé szorult Hillary Clinton kezdettől fogva benne van az első százban. A tavalyi második, a Fed-elnök Janet Yellen idén a negyedik lett a jótékonyság nagyasszonya, a szintén örökös tag Melinda Gates mögött. Az első milliárdosnőnek csak a 12. hely jutott: a médiából már visszavonult Oprah Winfreyt 3 milliárd dollárja tartotta a százak között (a gyakorló médiaszemélyiségek közül Anna Wintour, a Condé Nast művészeti vezetője, a rettegett Vogue-szerkesztő 28-ikként került a legelőkelőbb helyre).

Mindent összevéve a nők jelenléte még minden hatalmi pozícióban elég visszafogott. Idén januárban tíz női államfő és 14 kormányfő volt szerte a világban, közülük nyolcan benne vannak a top 100-ban, beleértve Ewa Kopacz lengyel miniszterelnököt. Az S&P 500-ban levő vállalatok közül 23-nak a vezérigazgatója nő, az ugyancsak a Forbes által összeállított idei milliárdoslista 1826 tagjából pedig 197. A lista készítői kiemelik: nem kell a piramis csúcsán lenni ahhoz, hogy egy nőnek hatalma legyen. Az idei 8. Sheryl Sandberg például “csak” a Facebook operatív igazgatója, Angela Ahrendts az Apple kereskedelemért felelős alelnöke – persze a csúcsokról könnyebb az első tízbe kerülni, mint a GM-vezér Mary Barra példája is mutatja.

Olyan is van, aki újoncként rögtön magasan kezdi: Ana Patricia Botin, a Banco Santander új elnöke a 18. helyen debütált, a jótékonysági akcióival is teret nyerő amerikai popsztár Taylor Swift hat hellyel maradt le mögötte. A nők hatalma egyébként Amerikában tud a legjobban kiteljesedni: a százas listából 59-en ottani polgárok (beleértve a máshol születetteket is). Az ázsiai–csendes-óceáni térség 18 befolyásos nőt adott a világnak, Európát 12-en képviselik, Dél-Amerikát és a Közel-Keletet négyen-négyen, Afrikát pedig hárman.

Magyarországon nehéz áttörni a férfiuralmon

A magyarországi gazdasági élet csúcsain kevés a női vezető. A Világgazdaság kiadásában nemrégiben megjelent Top 101 legbefolyásosabb üzleti döntéshozó listájának élmezőnyében kizárólag férfiak vannak. Ez első ötvenbe kizárólag Kósa Erika, egykori Brokernet-alapító, ma Consequit-vezető került be, aki a leggazdagabb magyar üzletasszonynak is számít egyben. A lista második felében is csak mutatóban találunk női vezetőt. A kevés kivétel közé tartozik egyetlen állami cégvezérként Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója, valamint Horváth Krisztina, a Cisco Magyarország irányítója. Fivére, Zwack Sándor mellett Zwack Izabella is felkerült a listára. Rajtuk kívül két olyan női vezetőt találunk még a Top 101-ben, akik már külföldön töltenek be magas pozíciót. Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke ma a belga KBC pénzügyi csoport igazgatósági tagja, Czakó Borbála, a magyarországi Ernst & Young korábbi vezérigazgatója a londoni nagyköveti poszt után az EY szabályozási, kormányzati kapcsolati és esélyegyenlőségi területekért felelős globális partnere lett Londonban.