Nem akarnak csak zsebből fizetni a magánegészségügyi ellátásért

A felmérésből kiderült, hogy már nemcsak a tehetősek járnak magánorvoshoz, hanem mindinkább az átlagos – havi 90-150 ezer forint közötti - jövedelmi viszonyok között élők is.

Ez utóbbiak számára ugyanakkor különösen megterhelő, hogy az igénybe vett szolgáltatásért másodszor is fizetniük kell, vagyis, hogy hiába fizetnek egészségbiztosítási járulékot, azt a magánszolgáltatásokra nem tudják felhasználni.

Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház & Róbert Rendelőintézet operatív igazgatója elmondta: bár a vizsgálatba bevontak között nem volt konszenzus abban, hogy ez milyen módon történjen, abban egyre nagyobb az egyetértés, hogy a befizetéseikért cserébe magánszolgáltatást is igénybe vehessenek. A többség szerint (58 százalék) az lenne a járható út, ha a magán egészségügyi szolgáltatásokra fordított összeg egy részét adójóváírásként vagy járulékkedvezményként visszaigényelhetnék.  A járulékfizetők további 42 százaléka pedig azt szeretné, ha az OEP ugyanúgy kifizetné a magánszolgáltatónak az ellátás ellenértékét, ahogyan azt teszi az állami szolgáltató esetében, és a pácienseknek csak az e feletti részt kellene kifizetniük. (A Róbert Kórház számítása szerint egy laparoszkópos miómaműtét magánkórházi költségének nagyjából a felét fizeti ki az állami szolgáltatóknak a tb, a különbség döntően az orvosok díjazásában van.)

A kérdés mindinkább aktuális, a megkérdezettek 91 százaléka nyilatkozott ugyanis úgy, hogy azért az állami egészségügyi ellátásért, amit a befizetéseikért cserében ma kapnak, nem érdemes befizetni a járulékot. Mindössze 9 százalék gondolta úgy, a teljesítmény arányban áll a befizetésekkel. Ám, ha csak azokat kérdezték, akik vettek is igénybe valamilyen állami egészségügyi szolgáltatást az elmúlt két évben, már csak 5 százalék volt az elégedettek aránya. Ráadásul – mutatott rá Lantos Gabriella – a kutatásban részt vevők kétharmada szerint az állami ellátásban is fizetnie kell,  de, miután ott már a hálapénzért sem biztosan kap minőségi ellátást, inkább választja a magánt.

Összességében egyébként a megkérdezettek 56 százaléka volt az elmúlt két évben magánorvosnál, ami azt jelenti, hogy ez egyre inkább az emberek életének részévé vált – mondta Kun Eszter, a Szinapszis munkatársa . Mégpedig, mint a kutatás megerősítette, alapvetően három okból: a gyorsaság, a bánásmód miatt, valamint, mert előre tudható, mennyibe fog kerülni az ellátás. A legnagyobb arányban fogászati, nőgyógyászati ellátás, valamint laborvizsgálat és CT-MR-vizsgálat miatt keresnek fel magánszolgáltatót. A legnagyobb elfogadottsága a magán szakorvosoknak van, őket a magánklinikák követik.

Mindezek az adatok az állami egészségügy döntéshozói is fontos következtetéseket vonhatnak le, hiszen– fogalmazott Lantos Gabirella – azt mutatják, hogy az emberek azt keresik a magánellátásban, ami az államiból hiányzik, különben nem mennének el onnan, ahol nem kell pluszban is fizetniük a gyógyulásért vagy a diagnózisért.