Behúzták a hitelféket

Nem szívesen számítják be a pótlékokat, a mozgó bért és számos juttatást a bankok, amikor megállapítják, mennyi hitel adható egy adósnak – állítják a hitelközvetítők.

Pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelete alapján elvileg lenne erre lehetőségük. A jövedelemarányos törlesztőrészletre (JTM) vonatkozó szabályok január 1-jén léptek életbe. Ez alapján csak az igazolt havi nettó jövedelmet lehet figyelembe venni, ebbe viszont beszámítható minden olyan munkáltatói kifizetés, ami után az adót és a járulékokat megfizették, és ezt az adóhatóság is igazolja. Figyelembe vehetők a különféle rendszeres ellátások, nyugdíjak és egyéb bérek is, amelyek után megfizették az előírt közterheket, sőt a tartásdíjakat, valamint a biztosítóktól, nyugdíjpénztáraktól származó járadékokat is beszámíthatják a hitelintézetek.

A JTM-rendelet szerint, ha egy ügyfél forinthitelt venne fel, és az igazolt nettó jövedelme nem éri el a 400 ezer forintot, akkor a havi részlet legfeljebb a jövedelme fele lehet; 400 ezer forint fölött 60 százalékig mehetnek el a hitelintézetek. A jegybank szerint ügyfelet nem nagyon utasítottak még el az új szabály miatt, ám a bankok a jegybanknál sokkal szigorúbbak: sokan titokként kezelik, pontosan hajlandó rendszeres jövedelemnek tekinteni, és mit nem. Azok a bankok, amelyek nyilatkoztak lapunknak, általában csak bizonyos feltételek mellett fogadják el az alapjövedelem fölötti extra kifizetéseket.

Az OTP például alapvetően mindenféle jövedelmet elfogad, amit a jogszabály enged, a mozgó bérekkel és a pótlékokkal viszont óvatosan bánik. Az alapellátáson túlmenően kapott jövedelmeknél vizsgálja, milyen gyakran és milyen régóta kapja ezeket az ügyfél, és csak akkor veszi figyelembe a maximális törlesztőrészlet kiszámításánál, ha hosszabb távon és rendszeresen érkezik a számlára. Hasonló az eljárás a Budapest Banknál is: csak az olyan mozgó bért és pótlékokat veszik tekintetbe, amelyek rendszeresek, és várhatóan a jövőben is fennállnak. Az Ersténél is ez a szabály, a hitelintézet több hónapon keresztül vizsgálja, megérkezik-e a pluszpénz az alapfizetés mellé, rendszerességet vár el ezen a téren az UniCredit is, és a CIB is óvatos. Saját nyilatkozatuk szerint szigorúbbak a JTM-rendeletnél, „konzervatívan állapítják meg az ügyfél rendszeresen rendelkezésre álló jövedelmét, figyelembe véve a mozgó bér és a pótlékok rendszertelenségét”.

A banki gyakorlat főleg azokat érinti hátrányosan, akiknél alacsony az alapjövedelem, de mellé viszonylag sok pótlékot és mozgó bért fizet a munkáltató, amelyek összege változó. A munkakörök jelentős részében fizetnek ilyen juttatásokat: ezek egy része, például a nyelvvizsga-pótlék rendszeres, de az éjszakai vagy hétvégi pótlékokat, a túlórapénzt, a rendszertelenül kifizetett prémiumokat, jutalmakat már egyáltalán nem biztos, hogy elfogadják a hitelbírálatnál. Megeshet, hogy a fizetésüket ilyen formában kapó munkavállalók könnyen törleszteni tudnának egy nagyobb összegű hitelt is, mégsem kapják meg, vagy hosszabb futamidőt kell vállalniuk, mint amit eredetileg terveztek, esetleg arra kényszerülnek, hogy adóstársat, kezest vonjanak be a hitelbe.

A JTM-rendelet szerint a különféle állami juttatásokat is el lehetne fogadni, ezekkel is szigorúbban bánnak azonban a bankok, mint ahogy azt a jegybank engedné. A CSES-t, GYET-et, GYED-et és TGYÁS-t, a családi pótlékot és az özvegyi nyugdíjat is általában csak korlátozottan számítják be a hitelképesség vizsgálatánál. Ha ezek mellett nincs munkabér jellegű jövedelme is a hitelkérelmezőnek, akkor sok banknál hiába próbálkozik. 

Az MNB lapunknak azt nyilatkozta: minden adózott jövedelem – ha az a rendeletben említett kritériumoknak megfelelően igazolható – beszámítható a jövedelembe a JTM-korlát számításánál. Az egyes hitelintézetek azonban ennél szigorúbban is meghatározhatják a hitelnyújtásnál figyelembe vehető jövedelmek körét.

A jegybank arról is állást foglalt, hogyan kell kezelni a családok otthonteremtési kedvezményét (CSOK, vagyis az új szocpol) az önerő számításánál. Az MNB szerint ennek összege nem számít bele a hitelnyújtó kitettségébe, és így nem is kell figyelembe venni a hitelfedezeti korlát kiszámításánál. Vagyis egy forint lakáshitelnél például így elegendő, ha az adós a 20 százalékos minimális önerőt a CSOK-kal együtt tudja csak előteremteni. Az egyes hitelintézetek viszont alkalmazhatnak ennél szigorúbb előírásokat is.

Az MNB lapunknak azt nyilatkozta: minden adózott jövedelem – ha az a rendeletben említett kritériumoknak megfelelően igazolható – beszámítható a jövedelembe a JTM-korlát számításánál. Az egyes hitelintézetek azonban ennél szigorúbban is meghatározhatják a hitelnyújtásnál figyelembe vehető jövedelmek körét.

A jegybank arról is állást foglalt, hogyan kell kezelni a családok otthonteremtési kedvezményét (CSOK, vagyis az új szocpol) az önerő számításánál. Az MNB szerint ennek összege nem számít bele a hitelnyújtó kitettségébe, és így nem is kell figyelembe venni a hitelfedezeti korlát kiszámításánál. Vagyis egy forint lakáshitelnél például így elegendő, ha az adós a 20 százalékos minimális önerőt a CSOK-kal együtt tudja csak előteremteni. Az egyes hitelintézetek viszont alkalmazhatnak ennél szigorúbb előírásokat is.

-->