Felforgatnák a zeneipart

E héttől kezdve ingyen is hozzáférhető Google Play Music digitális zenei szolgáltatása, cserébe a felhasználóknak el kell viselniük a hirdetéseket is. A cég megoldásának ingyenes verziója azonban nemcsak ebben különbözik a havonta 9,99 dollárért elérhető teljes változattól, hanem abban is, hogy a felhasználók nem választhatnak tetszés szerint bármilyen zeneszámot, hanem a felkínált, előre összeállított listákat játszhatják le maguknak.

Az amerikai fogyasztók számára elérhető Play Music ingyenessé tételével a Spotify meglevő, illetve az Apple másfél hónapja bejelentett és június 30-án startoló Music nevű szolgáltatásával versenyezne a Google. Az Apple még június elején, a nagy éves fejlesztői konferenciáján mutatta be új, folyamatos online kapcsolat mellett elérhető (streaming) zenei megoldását, az Apple Musicot. Az alkalmazás letöltésével és a kezdeti három hónapos ingyenes időszakot követően a 9,99 dolláros havidíj fejében több mint 30 millió zeneszámhoz és egy 24 órában folyamatosan működő online rádióhoz kap hozzáférést a felhasználó. Az Apple nem aprózza el új szolgáltatásának bevezetését, hiszen a június végi rajttól a világ több mint száz országában lesz elérhető.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az Apple új megoldása hoz-e olyan forradalmi változásokat a zeneiparban, mint az iPod digitális lejátszók piacra dobása és az iTunes elindítása annak idején, ám a technológiai cégek mostani lépései jól jelzik, hogy egyre intenzívebb a verseny a streaming zeneszolgáltatás piacán. Az internet térhódításával alapvető változások indultak a zenei világban, drámai mértékben visszaesett a cédék eladása, ugyanakkor jelentősen megnőtt az illegális forrásból származó, a világhálóról ingyen letöltött tartalmak mennyisége.

Igazán hatásos választ ugyan egyelőre nem sikerült erre a jelenségre találni, ám az olcsó, könnyen használható és a folyamatosan növekvő internetes lefedettségnek köszönhetően egyre több helyen elérhető digitális megoldások valamennyire képesek csökkenteni a zenészek veszteségeit.

Az online zenefogyasztás előretörését jól mutatja, hogy tavaly az amerikai zenevásárlások közel kétharmadát a különböző digitális csatornák adták az Amerikai Lemezkiadók Szövetségének (Recording Industry Association of America – RIAA) adatai szerint. Itthon is érezhető a változás, igaz, a digitális platformok még jóval kisebb szeletét adják a forgalomnak, mint az Egyesült Államokban. A Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének (Mahasz) adatai szerint tavaly a fizikai zenehordozókból és a digitális értékesítésből összesen 3,3 milliárd forintos bevétel keletkezett, ennek nagyjából negyedét adta az online csatorna. Figyelembe véve, hogy 2013-ban még csak 17 százalékos volt a részesedése, ez komoly előrelépést jelent. A Mahasz számai alapján a digitális zeneértékesítésből a múlt évben 818 millió forintnyi bevétel származott Magyarországon, ez közel felével haladta meg az egy évvel korábbit.

Koncertekből élnek

Európai összehasonlításban Magyarországon rendkívül kevesen zenélnek és énekelnek aktívan – derül ki a ProArt megbízásából készült zeneipari jelentésből. A felmérés szerint 727 ezer főt kellene visszacsábítani az élőzenei helyszínekre ahhoz, hogy az európai átlagot elérje a koncertlátogatók aránya. A hangfelvétel-bevételek visszaesésével az élőzenei jövedelemág vette át a vezető szerepet a zenei élet finanszírozásában itthon. A könnyűzenei előadók jövedelmének például 63 százaléka érkezik fellépti díjakból. Ezért a tanulmány szerint elengedhetetlen volna az élő zene jelenlegi jogi környezetének áttekintése a teljes iparág bevonásával.