Gyászév a magyar közműpiacon

A piac szűkülése, a hatóságilag előírt tarifacsökkentés mellett az is közrejátszott a nagy hazai egyetemes áram- és gázszolgáltatók gyengébb tavalyi szereplésében, hogy esetenként az érintett társaságok saját, versenypiaci üzletága szipkázott el ügyfeleket az egyetemes szegmenstől. 2014 volt az utolsó olyan év, amikor többségében külföldi hátterű társaságok látták el a magyar lakosságot árammal és gázzal. Az idei kép a tulajdonviszonyok szempontjából vegyes, jövőre pedig eltolódás várható az állam javára.

A terület elsőként állami ellenőrzés alá került cége, a Főgáz egyetemes gázszolgáltatási bevétele 90,6 milliárd forintról 70,9 milliárdra gyengült, és bár javult, de mínuszban maradt az üzemi eredménye is (–4 milliárdról –2,4 milliárdra változott). A tevékenység saját tőkéje –18,1 milliárd forintra romlott. Az állam, illetve nevében az MFB üzletileg mégsem járt rosszul a Főgáz megvásárlásával, mert egyúttal megkapta annak versenypiaci tevékenységét is, amelynek viszont 92,1 milliárdos forgalma és 4,1 milliárdos üzemi eredménye volt.

A már állami Főgáz hamarosan átveszi az E.On csoport és a GdF Suez Hungária egyetemes gáz-szolgáltatásbeli ügyfeleit is; mindkét cég gyengébben muzsikált, mint egy évvel korábban. Az E.On Energiaszolgáltató forgalma 20 százalékkal 52,7 milliárd forintra esett, a GdF-é 22 százalékkal 63,7 milliárdra, továbbá csökkent az üzemi eredményük is: az elsőé –0,4 milliárdról –2,3 milliárdra, a másodiké 1,9 milliárdról –3,2 milliárdra zuhant. Különbség viszont, hogy az E.On saját tőkéje –3,4 milliárdról –0,3 milliárdra javult, a GdF-é ellenben –30,5 milliárdos mélységbe esett. A Tigáz helyzete annyiban eltér, hogy egyetemes szolgáltatásának 113,5 milliárd forintos árbevétele szerény csökkenést jelent, a –13,4 milliárdos üzemi eredménye pedig mintegy 10 milliárdos javulást takar. A mínusz 10,5 milliárd forintos saját tőke viszont bő négyszer olyan rossz, mint a 2013-as volt.

Nem szebbek a nagy egyetemes áramszolgáltatók számai sem, noha éves beszámolójában sem az Elmű, sem az Émász nem tüntette fel külön a területet. Az Elmű anyavállalat árbevétele szerényen 195,3 milliárd forintra nőtt, de ez a szám tartalmazza a 29 milliárdos exportot és a belföldi versenypiaci értékesítést is. Ám az egy tételben történt elszámolás ellenére is feltehető, hogy a –2,3 milliárd forintról –1,3 milliárdra javult üzemi eredmény értékét az export és az egyéb belföldi eladás pozitív irányba, az egyetemes szolgáltatás lefelé tolta. A testvércég Émász árbevétele 6 százalékkal 69,6 milliárd forintra gyengült (exportja nem volt), az üzemi eredménye pedig –2,0 milliárdról –0,7 milliárdra javult. A Világgazdaság becslése szerint a cégpárosnak évente 6-10 milliárdos vesztesége keletkezik az egyetemes szolgáltatáson.

A szándéknyilatkozat szerint az állam úgy jelenne meg az egyetemes áramszolgáltatásban, hogy a Főgázt irányító ENKSZ 2017-ig megvásárolná az Elmű és az Émász ügyfélszolgálatát, az MFB pedig beszállna ezek egyetemes áramszolgáltatásába, illetve -elosztásába.
Az E.On Energiaszolgáltató még megtartja az egyetemes áramszolgáltatását, és az EdF Démász se jelzett mást. Tavaly az E.On egyetemes bevétele 14 százalékkal 143,2 milliárd forintra, az EdF-é 12 százalékkal 47,6 milliárdra esett. Az előbbi üzemi eredménye –4,8 milliárdról –6,3 milliárdra, az utóbbié –0,8 milliárdról –1,2 milliárdra apadt, és 1,6 milliárdos mínuszt mutatott a saját tőkéje.