BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kasszával nő a kiskereskedelem - több mint ezermilliárd vált láthatóvá

Az online kasszarendszer 200 milliárd forint többlet-áfabevételt hoz az államnak. Ez annyit jelent, hogy több mint ezermilliárdos forgalom vált láthatóvá, ami a teljes tavalyi kereskedelmi bevételnek több mint a tizede. Így nem meglepő, ha a kereskedelem szárnyalását mutatják a statisztikák.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint az online kasszarendszer bevezetése nagyjából 200 milliárd forint áfabevétel-többletet hozott a költségvetésnek. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelemben több mint 1000 milliárd forint korábbi feketeforgalom vált láthatóvá. Ez a 8900 milliárd forint teljes – tavalyi – kiskereskedelmi forgalom több mint 10 százaléka. Így az éves szinten mért (legfrissebb adat: 2015 január–április) 6,3 százalékos kiskereskedelmi volumennövekedés nem is meglepő. A mintegy kétszázezer pénztárgépet fokozatosan csatlakoztatták a NAV online rendszeréhez, a fehéredő kiskereskedelmi piac statisztikára gyakorolt hatása idén év végén „kirúgja” magát. Addig azonban folyamatosan magas növekedési adatokra lehet számítani, ami mögött valójában nem feltétlenül szerepel nagyobb darabszámú értékesítés. A kiskereskedelemben elsősorban a ruházati termékek, az iparcikkek, ezen belül a tartós fogyasztási (elektronikai) cikkek eladása számít a „legszennyezettebbnek”. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ugyanis ezen árucsoportoknál növekedett a legerősebben a forgalom – az üzemanyag-értékesítés bővülése mellett.

A statisztika torzulása mellett persze eltörpül annak a jelentősége, hogy az állam egyszerűen és olcsón 1000 milliárd forinttal fehéríti a kiskereskedelmet. Nagy esély van azonban arra is, hogy hasonló módszerrel a szolgáltató szektorból is kiszűrje a feketézőket. Megoldandó feladat még az élelmiszer-ágazat egészének kifehérítése, ez ugyanis a termelői, nagykereskedelmi oldalról bújik ki az adófizetés alól. A 27 százalékos, kirívóan magas forgalmi adó táptalaja az áfacsalásoknak.

A NAV adatai szerint a tavaly feltárt 582 milliárd forint adóhiányból 487 milliárd forint elcsalt áfának számít. Az elcsalt áfa összege több mint kétszerese a 2011-esnek (bár akkor még 25 százalék volt az áfa). Az elcsalt adó mögött csaknem 2000 milliárd forint értékű piac (kis- és nagykereskedelem, feldolgozói és gyártói szegmens) húzódott meg – hívta fel a figyelmet a Blokkk.com kereskedelmi szakportál. Mindez pedig a teljes magyar gazdaságban előforduló feketézés harmada.

Több elemzés is arra utal, hogy a feketegazdaság mérete a gazdaság teljesítményének akár a 20 százalékát is elérheti. Ez hozzávetőleg 6000 milliárd forint, aminek több mint 1500 milliárd forint áfavonzata van. Egyes területeken, például a cukorpiacon több, máshol kevesebb lehet. A feketézés ráadásul összetett, néhol inkább csak a szürkébe hajlik. Az adóhatóság adatai azt sejtetik, figyelemmel a tartozásbehajtásra, valamint az adóhatóság hátralékállományára, hogy a korábbi becslések helytállóak – írja a Blokkk.com. A tartozásbehajtás 2014-ben 359 milliárd forint volt, a teljes hátralékállomány pedig jóval több mint 2000 milliárd forint, viszont ennek jelentős része a cégmegszüntetések miatt behajthatatlan.

Az online kasszával láthatóvá és beszedhetővé tett 200 milliárd forint mellett további 1300 milliárd forint tűnik el az áfakasszából. A további fehérítést a termelői szektorban aligha lehet online kasszarendszerrel láthatóvá tenni. A fordított áfa nem megoldás, hiszen csak átmeneti jelleggel lehet alkalmazni, és Brüsszel nem is engedi ennek bevezetését minden területen.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.