Nyolc hónap után újra emelkedtek az árak Magyarországon

Utoljára tavaly augusztusban volt pozitív tartományban az inflációs index. A legnagyobbat idén januárban estek a fogyasztói árak, akkor 1,4 százalékos csökkenést mért a KSH. Azóta folyamatosan egyre kisebb áresési ütemet mért a hivatal, és mostanra újra emelkednek az árak. Az infláció meglepetést is okozott, hiszen a szakértők arra számítottak, hogy éppen csak visszatér a pozitív tartományba, vagyis 0,1-0,2 százalékkal nő a fogyasztói árindex.

Így meglepetést okozott, hogy tavaly májushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal nőttek. A Nemzetgazdasági Minisztérium rámutatott, hogy az év első öt hónapjában a májusi emelkedéssel együtt is a fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal voltak alacsonyabbak az előző év azonos időszakához képest.

„Az árindex nyolc hónap után került ismét pozitív tartományba, amit támogatott az üzemanyagárak átmeneti korrekciója, a harmadik rezsicsökkentés részleges kikerülése a bázisból, valamint a dohánytermékek jövedékiadó-emelés miatti árának emelkedése” – írta az NGM. A magyar gazdaságot továbbra is mérsékelt inflációs környezet jellemzi, amit főként külső tényezők okoznak, mint az olajáresés és az Európából érkező dezinflációs hatás.

Az NGM szerint az elkövetkező hónapokban a májusi indexhez hasonló mértékű pozitív áremelkedés várható. „Ez a dohánytermékek további drágulására, az élénkülő belső keresletre és az EKÁER piactisztító hatására vezethető vissza” – írták.

Az élelmiszerek ára 1,2 százalékkal emelkedett májusban, ezen belül nőtt többek között az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, a friss zöldség, gyümölcs (14,6 százalék), a tojás (6,8 százalék) és az étolaj (4,2 százalék) ára. Csökkent a cukor (16,6 százalék), a sajt (6,2 százalék), a tej (5,3 százalék), valamint a liszt (4,8 százalék) ára. A szeszes italok, dohányáruk 3,0 százalékkal drágultak - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

A szolgáltatásokért átlagosan 2,3 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a közlekedési szolgáltatások ára 2,4 százalékkal nőtt. Kisebb mértékben drágultak a tartós fogyasztási cikkek (0,6 százalék) és a ruházkodási cikkek (0,1 százalék) is. Az egyéb cikkekért (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) 2,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 8,0 százalékkal csökkent. A háztartási energia ára átlagosan 2,6 százalékkal mérséklődött, ezen belül az elektromos energiáé 5,7, a távfűtésé 3,4 százalékkal.

Egy hónap alatt, 2015. áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerekért átlagosan 1,1 százalékkal kellett többet fizetni, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs 8,1 százalékos drágulásának következménye, e csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal nőtt.

A legnagyobb mértékben, 1,7 százalékkal az egyéb cikkek drágultak, ezen belül a járműüzemanyagokért 3,9 százalékkal kellett többet fizetni. Az átlaggal megegyezően, 0,7 százalékkal emelkedett a ruházkodási cikkek ára. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 0,5, a szolgáltatások 0,2, a tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. 2015. január–májusban az előző év azonos időszakához képest: A fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal alacsonyabbak voltak - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza kiemelte: bár a havi 0,7 százalékos emelkedés erősnek számít (utoljára 2013 januárjában láthattunk ilyen magas értéket), a szezonális élelmiszerek és az energiaárak változásait kiszűrő maginfláció alapján továbbra sem beszélhetünk komoly inflációs nyomásról.

A maginfláció havi növekedése csak 0,2 százalékos volt, a 12 havi változása pedig 1,3 százalék májusban. „Ugyan ez is egy kisebb gyorsulás az áprilisi 1 százalékról, de messze nem olyan mértékű, hogy az MNB komolyan átértékelje a jelenleg folytatott monetáris lazítást. Még úgy sem, hogy a forint elmúlt másfél hónapban tapasztalt gyengülése további, igaz, meglehetően enyhe inflációs löketet jelenthet rövid távon” – emelte ki Suppan. Szerinte a piac esetleg ezt másként gondolhatja, mert az adat megjelenését követően a forint percek alatt a 312,6-os szintig erősödött 313,8-ról az euróval szemben.