Utoljára tavaly augusztusban volt pozitív tartományban az inflációs index. A legnagyobbat idén januárban estek a fogyasztói árak, akkor 1,4 százalékos csökkenést mért a KSH. Azóta folyamatosan egyre kisebb áresési ütemet mért a hivatal, és mostanra újra emelkednek az árak. Az infláció meglepetést is okozott, hiszen a szakértők arra számítottak, hogy éppen csak visszatér a pozitív tartományba, vagyis 0,1-0,2 százalékkal nő a fogyasztói árindex.
Így meglepetést okozott, hogy tavaly májushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal nőttek. A Nemzetgazdasági Minisztérium rámutatott, hogy az év első öt hónapjában a májusi emelkedéssel együtt is a fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal voltak alacsonyabbak az előző év azonos időszakához képest.
„Az árindex nyolc hónap után került ismét pozitív tartományba, amit támogatott az üzemanyagárak átmeneti korrekciója, a harmadik rezsicsökkentés részleges kikerülése a bázisból, valamint a dohánytermékek jövedékiadó-emelés miatti árának emelkedése” – írta az NGM. A magyar gazdaságot továbbra is mérsékelt inflációs környezet jellemzi, amit főként külső tényezők okoznak, mint az olajáresés és az Európából érkező dezinflációs hatás.
Az NGM szerint az elkövetkező hónapokban a májusi indexhez hasonló mértékű pozitív áremelkedés várható. „Ez a dohánytermékek további drágulására, az élénkülő belső keresletre és az EKÁER piactisztító hatására vezethető vissza” – írták.
Az élelmiszerek ára 1,2 százalékkal emelkedett májusban, ezen belül nőtt többek között az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, a friss zöldség, gyümölcs (14,6 százalék), a tojás (6,8 százalék) és az étolaj (4,2 százalék) ára. Csökkent a cukor (16,6 százalék), a sajt (6,2 százalék), a tej (5,3 százalék), valamint a liszt (4,8 százalék) ára. A szeszes italok, dohányáruk 3,0 százalékkal drágultak - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
A szolgáltatásokért átlagosan 2,3 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a közlekedési szolgáltatások ára 2,4 százalékkal nőtt. Kisebb mértékben drágultak a tartós fogyasztási cikkek (0,6 százalék) és a ruházkodási cikkek (0,1 százalék) is. Az egyéb cikkekért (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) 2,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 8,0 százalékkal csökkent. A háztartási energia ára átlagosan 2,6 százalékkal mérséklődött, ezen belül az elektromos energiáé 5,7, a távfűtésé 3,4 százalékkal.
Egy hónap alatt, 2015. áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerekért átlagosan 1,1 százalékkal kellett többet fizetni, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs 8,1 százalékos drágulásának következménye, e csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal nőtt.
A legnagyobb mértékben, 1,7 százalékkal az egyéb cikkek drágultak, ezen belül a járműüzemanyagokért 3,9 százalékkal kellett többet fizetni. Az átlaggal megegyezően, 0,7 százalékkal emelkedett a ruházkodási cikkek ára. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 0,5, a szolgáltatások 0,2, a tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. 2015. január–májusban az előző év azonos időszakához képest: A fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal alacsonyabbak voltak - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza kiemelte: bár a havi 0,7 százalékos emelkedés erősnek számít (utoljára 2013 januárjában láthattunk ilyen magas értéket), a szezonális élelmiszerek és az energiaárak változásait kiszűrő maginfláció alapján továbbra sem beszélhetünk komoly inflációs nyomásról.
A maginfláció havi növekedése csak 0,2 százalékos volt, a 12 havi változása pedig 1,3 százalék májusban. „Ugyan ez is egy kisebb gyorsulás az áprilisi 1 százalékról, de messze nem olyan mértékű, hogy az MNB komolyan átértékelje a jelenleg folytatott monetáris lazítást. Még úgy sem, hogy a forint elmúlt másfél hónapban tapasztalt gyengülése további, igaz, meglehetően enyhe inflációs löketet jelenthet rövid távon” – emelte ki Suppan. Szerinte a piac esetleg ezt másként gondolhatja, mert az adat megjelenését követően a forint percek alatt a 312,6-os szintig erősödött 313,8-ról az euróval szemben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.