Uniós jogot sérthet a magyarországi nyerőgépek betiltása

Az uniós bírák szerint korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát az, hogy csak kaszinókban működhetnek nyerőgépek, és ilyen hatású intézkedés lehet a gépek után fizetendő adó megemelése is, de annak megállapítását, hogy az adóemelés megakadályozta-e a gépek nyereséges üzemeltetését, a magyar bíróságokra bízza.
   
A bíróság legitim célnak tekinti a szerencsejáték korlátozását a fogyasztók játékfüggőséggel szembeni megóvása, a játékhoz kapcsolódó csalás és bűnözés megelőzése érdekében. Ugyanakkor szintén a magyar bíróságoknak kell dönteniük arról, hogy a magyarországi intézkedések koherensen és szisztematikusan követték-e ezeket a célokat. Ezzel összefüggésben az uniós bíróság megjegyzi, hogy a Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok alapján Magyarország olyan korlátozott szerencsejáték-politikát folytat, melynek keretében tavaly új kaszinóüzemeltetési koncessziókat osztottak ki.
   
Márpedig az ilyen politika csak akkor tekinthető úgy, hogy koherens és szisztematikus módon követi az említett célokat, ha egyfelől alkalmas a szerencsejátékokkal, valamint a játékfüggőséggel összefüggő bűncselekményekhez és csalásokhoz kapcsolódó tényleges magyarországi probléma orvoslására, másfelől annak mértéke nem teszi azt összeegyeztethetetlenné a játékfüggőség visszaszorítására irányuló céllal, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata lesz - foglal állást a kérdésben az uniós igazságszolgáltatás.
   
Az Országgyűlés 2011. november elejétől 100 ezer forintról félmillió forintra emelte a játéktermekben elhelyezett nyerőgépek után fizetendő adót, emellett onnan kezdve a belőlük származó negyedéves forgalom 900 ezer forint feletti részének ötödét is be kellett fizetni az államkasszába. A kaszinókban lévő gépek más szabályok szerint adóznak. Egy évvel később az Országgyűlés október 2-án arról döntött, hogy a játéktermekből gyakorlatilag valamivel több mint egy héten belül kitiltják a nyerőgépeket, ilyeneket csak kaszinókban lehet üzemeltetni.
   
A luxembourgi bírák ezzel kapcsolatban arra mutatnak rá, hogy az állam csak úgy vonhat vissza gazdasági tevékenység folytatására kiadott engedélyeket, hogy köteles ésszerű kompenzációs rendszer vagy olyan megfelelően hosszú átmeneti idő előírására, amely lehetővé teszi az érintetteknek az alkalmazkodást a jogszabályi környezet változásához. Ezen a téren szintén a magyar bíróságoknak kell eldönteniük, hogy a magyarországi intézkedések tiszteletben tartják-e a jogbiztonság, a bizalomvédelem elvét és a játéktermek üzemeltetőinek magántulajdonhoz fűződő jogát.
   
Említést tesznek a luxembourgi bírák arról is, hogy ha a magyarországi intézkedések igazolatlanul korlátozták a szolgáltatásnyújtás szabadságát, akkor a károsultak jogosultak lehetnek arra, hogy az állam megtérítse a nekik okozott kárt, ha a jogsértés kellően súlyos, és annak közvetlen oka, amiről szintén a magyar bíráknak kell majd határozniuk.