Alul-felül pengés kerítés vár a migránsokra

Három méter magas, alul-felül pengés, úgynevezett NATO-drótos kerítés állja majd a szerb–magyar zöldhatáron érkezők útját. Egyelőre a próbakerítésen dolgoznak többféle technológiával, hogy legyen miből kiválasztani, milyen legyen a végleges, 175 kilométeres védőmű – erről Nagy László, az alapanyagokat előkészítő BV Holding Kft. ügyvezető igazgatója nyilatkozott a helyszínen az MTI tudósítása szerint.

Az alapanyagokat a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságokat összefogó BV Holding állítja elő, az építést pedig a honvédség végzi. Az alapanyagokat a dunaújvárosi Acélszerkezet Kft. segítségével készítik elő. A Világgazdaság információi szerint a dunaújvárosi társaságtól csak a kerítés oszlopai származhatnak – a kft. kerítéselemet nem gyárt –, de konkrétan semmilyen anyagot sem rendeltek tőle a projekthez. Kerítésgyártásban a BV Holding cégei sem járatosak. Ebben az országban csak kisszámú cégnek van gyakorlata. Ilyen a Steelvent Kft., e társaság szállította az említett határprojektben részt vevő szombathelyi büntetés-végrehajtási intézet kerítését, de a tiszalökiét is. A határokon is olyan kerítésre van szükség, amilyeneket a börtönök rendelnek. Egyszerű drótkerítés viszont számtalan üzemben készül.

A honvédség péntekig három verziót épít ki 150 méteren. Az első 25 méteren faoszlopok tartják majd a kerítést. További 125 méteren fémoszlopok lesznek, részben betonalappal. Lesz, ahol az oszlopokat cölöpverővel helyezik el. Az oszlopokat 2,5 méterenként telepítik, a határvonaltól 2,5 és 10 méter közötti sávban. A teljes 175 kilométeres kerítés november 30-ra lesz kész.

A kerítésre a magyar kormány indoklása szerint azért van szükség, mert egyre több ázsiai és afrikai menekült lép be az országba, elsősorban a szerb–magyar zöldhatáron át. Bár a többségük továbbutazna, nagy számuk miatt így is növekvő gond az ellátásuk, az idén már 70 ezren jöttek.
Mivel illegálisan érkeztek, hivatalosan nem is segíthetők egy újabb illegálisan határátlépésben, ezúttal Ausztria felé. A kormány csak kis hányadukat tekinti politikai menekültnek, hiszen Szerbiában már nem üldözik őket. Ez formálisan igaz, az viszont nem életszerű, hogy az üldözöttek a hazájukban útlevélhez jussanak – hírek szerint ki is zárt –, és vízumot is kapjanak. A lassan már népvándorlás-méretű menekültáradat kezelése sok más európai országban is probléma.