Elosztóhálózatokat is átvehet a közműholding

Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. folyamatos kapcsolatban áll valamennyi nagy hazai egyetemes áramszolgáltatóval a lakossági ügyfelek esetleges átvétele kapcsán. A cél, hogy 2016 elején megindíthassa az állami villamosenergia-szolgáltatást. A párhuzamos tárgyalások miatt nem biztos, hogy az országos tevékenység éppen az Elmű–ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. alapjain bontakozik ki annak ellenére, hogy egy májusi együttműködési megállapodás alapján a kft. két lépésben az ENKSZ ellenőrzése alá kerülhet. Megeshet, hogy előbb az E.On vagy az EDF Démász ügyfelei kerülnek át az ENKSZ-hez. A tárgyalások azért is fontosak, mert a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé az egyetemes áramszolgáltatói engedély visszaadását. Minderről Horváth Péter, az ENKSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója nyilatkozott a Világgazdaságnak, aki elmondta: legkésőbb 2016-ra meg kell találni azt a brandet is, amely a közműholding által irányítandó összes szolgáltatásra utal.

E szolgáltatások között most a már megindult és éppen bővülő gázellátáson van a hangsúly. A Főgáz jelenleg már az ENKSZ irányításával (és az MFB Zrt. tulajdonában) szolgálja ki korábbi, 800 ezer ügyfelét, amelyeknek a köre hamarosan kibővül a Magyar Telekom által néhány héten belül átadandó több tízezer, az év végétől az E.On, 2016 július 1-jétől pedig a GdF-Suez által hátrahagyandó, együtt 1,3 millió fogyasztóval.
„Ezek már a legvégső határidők, amelyek mellé várakozásaink szerint hamarosan belép egy újabb dátum is. Ismert, hogy a GdF Suez és az E.On után a Tigáz is visszaadná az egyetemes szolgáltatói engedélyét, a Főgáz pedig készen áll az érintett 1,2 millió Tigáz-fogyasztó ellátására is” – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. Viszont jelenleg nincs terítéken a néhány száz gázvásárlót kiszolgáló ózdi, csepeli és dunaújvárosi közműcég tevékenységének átvétele.

Bár a Főgáz országos ügyfélszolgálati hálózattal rendelkezik, e hálózata erősebb saját eredeti és a Tigáz ellátási területén. Ezért Horváth Péter szerint a Főgáz az új ellátási területeken is átvehet ügyfélszolgálatokat, vagy saját maga nyithat újakat.

Még kérdéses, hogy a Főgázén túl kerül-e állami ellenőrzés alá gáz-, később villamosenergia-elosztó hálózat is. Ezek fenntartása nagyon beruházásigényes, és az sem biztos, hogy jelenlegi tulajdonosaik megválnának tőlük. Az ENKSZ mindazonáltal vizsgálja ezen átvételek lehetőségét is, de megállapodást csak akkor kezdeményez, ha úgy látja, hogy az ügylettel értéket teremthet a tulajdonos számára.

Az elnök-vezérigazgató szerint értékteremtő voltuk miatt jól illeszkednek az állami közműszolgáltatás rendszerébe – ezért fenntartandók, sőt fejlesztendők is – azok a további tevékenységek is, amelyek a Főgáz hozományaként kerültek az ENKSZ irányítása alá. Ilyen a CNG- (sűrített földgáz) értékesítés. A társaságnak Budapesten három sűrítettföldgáz-töltő állomása van, és már a fővárosi tömegközlekedés is ráállt a termék használatára. A Főgáz várhatóan hamarosan megállapodik a kaposvári helyi buszok CNG-vel való ellátásáról – kompresszora az ottani távhőtársaság telephelyén működne –, és más városok gázüzemű buszainak kiszolgálásában is lát lehetőségeket. Megtartandó tevékenység az épületek energiahatékonysági szolgáltatása is. A Főgáz itt látszólag önmaga ellen dolgozik, hiszen energiafelhasználásuk csökkentésében segíti az ügyfeleit, ám éppen ezzel, azaz a rezsi csökkentésével az állami szándék megvalósítását segíti, hiszen az el nem használt energia révén az egész ország környezetterhelése is mérséklődik a költségcsökkentés mellett. A társaság a versenypiaci gázértékesítésben csak nagyon kis területen lép fel az állami Magyar Földgázkereskedő versenytársaként, amely alapvetően nagykereskedő, a kiskereskedelemben pedig más a célcsoportja. Horváth Péter emlékeztetett: a Főgáz nem kapott volna megrendelést a következő gázévre közel egymilliárd köbméterre a szabadpiacon, ha nem ajánlotta volna a legkedvezőbb feltételeket, amelyekkel megint csak a felhasználók költségcsökkentését segítette. Az elnök-vezérigazgató cáfolta azt a korábbi lapértesülést, amely szerint magának a Főgáz ne kötött volna le lakossági fogyasztói számára gázt az egész gázévre.

Bár a szolgáltatóváltást előbb-utóbb minden lakossági ügyfél számára elvégzik az érintett társaságok, Horváth Péter szerint azért lépnek át mégis sokan maguktól a Főgázhoz, mert a társaság számos előnyt kínál számukra, például a Budapest Bankkal együtt működtetett, 6 százalékos árkedvezményt adó Főgáz-kártyát.

Felvetésünkre, hogy az ENKSZ által fenntartandó rezsicsökkentés tartalékai kimerülhetnek, a piaci körülmények pedig idővel áremelést is indokolhatnak, Horváth Péter kijelentette: „A nemzetközi trendek alapján nem látom okát, hogy a rezsicsökkentés ne maradhatna tartós.”

Az állami távhőszolgáltatás előkészítésének érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állítja össze a távhőcselekvési tervet, a Miniszterelnökség és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal segítségével. „Itt is az lesz az ENKSZ célja, hogy az energiafelhasználás csökkenjen, a hő előállításában minél nagyobb szerep jusson a megújuló forrásokra, és javuljon a gázhoz képest már most is 22 százalékos áfaelőnyt élvező távhőszolgáltatás versenyképessége” – jelentette ki Horváth Péter.
Az, hogy milyen lesz a közműholding végleges szervezete, csak később körvonalazódik. Az viszont már eldőlt, hogy az állami szolgáltató nem vesz át az ügyfelekkel vállalati kintlévőséget. Igaz, a rezsicsökkentés óta javult a felhasználók fizetési fegyelme, de a szolgáltató el is várja, hogy ügyfele kifizesse a már többször csökkentett tarifával kalkulált számlát.