Erős fél év után a kasszák

Jól sikerült az év első fele az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. Az állampapírpiacon ugyan már nem termett sok hozam, de a tőzsdék első fél évi emelkedését kihasználták a kasszák, így a nagyobb kockázatú alapok bőven a pénzpiaci szint fölötti nyereséget értek el. A legjobban a részvényeket magas arányban tartó alapok teljesítettek, a toplista élén álló két alap két számjegyű hozamot ért el hat hónap alatt. Mindkét alap az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztáré, az intézmény honlapja szerint 90 százalékban részvényeket tartó dinamikus portfólió az év eleje óta 12,3, a kétharmad részben részvényekbe fektető növekedési portfólió pedig 10,3 százalékot szedett magára.

Az önkéntes kasszák közül a nagyobbaknál többféle portfólió közül lehet választani, és a különféle fantázianéven futó, legalább 40-50 százaléknyi részvényt tartó növekedési alapok hozama az első hat hónapban általában jellemzően legalább 6 százalékos volt, ami évesítve minimum 12 százalékot jelent. Az OTP mögött az Allianz, a Budapest, a Pannónia és az Aegon portfóliói végeztek, ezeknek a féléves teljesítménye 7 százalék fölött volt. Az Aegonnál egyébként egy különleges, tematizált portfólió, a klímaváltozás-alap érte el a legmagasabb hozamot. A növekedési alapok sikeréből viszont a pénztártagoknak csak kisebb hányada részesül, a tagság negyede-ötöde tarthatja ezekben az alapokban a pénzét, az OTP dinamikus alapjában tavaly év végén például alig 2 milliárd forint volt.

A legnagyobb vagyontömeg – az önkéntes pénztári megtakarításoknak körülbelül kétharmada – a közepesen kockázatos, kiegyensúlyozott alapokban van, a válaszható portfóliós rendszerek bevezetése után ugyanis azoknak a tagoknak a pénzét, akik nem rendelkeztek másként, ezekben a portfóliókban hagyták. Ebben a kategóriában a legjobb ismét az OTP alapja volt, amely 6,5 százalékos hozamot ért el hat hónap alatt. Az OTP-t a Pannónia és az MKB alapjai követték, 4,84 és 4,4 százalékos hozammal. Az OTP kiegyensúlyozott portfóliója egyébként a legnagyobb nyugdíjpénztári alap is az országban, tavaly év végén több mint 136 milliárd forint volt benne. A többi kiegyensúlyozott alap 3,3-5,6 százalék között teljesített az első hat hónapban, ami évesítve a leggyengébb alapnál is 6,7 százalék fölötti hozamot jelent.

A klasszikus alapok, amelyek jellemzően magyar állampapírokat tartanak, úgy jártak az idén, mint a pénzpiaci és kötvényalapok többsége: alacsony hozamot értek el. Ennek a kategóriának a legjobbja az MKB portfóliója lett, amelynek árfolyam 2,2 százalékot emelkedett január óta. A konkurens pénztárak azonban a legjobb esetben is csak 1,5 százalék körüli nyereséget hoztak a kockázatkerülő ügyfeleknek, sőt a legalacsonyabb kockázatot vállaló alapok fél év alatt mindössze 0,6 százalék körüli hozamot termeltek, vagyis nagyjából a rövid állampapírok teljesítményét hozták. Ez a minimális hozam is legalább egyszázalékos reálhozamot jelent egyébként, hiszen a statisztikai hivatal friss adatai szerint az első fél évben 0,4 százalékkal csökkentek az árak.

A magánnyugdíjpénztáraknál még jobb a helyzet, hiszen ott a növekedési alapok a legnagyobbak, és ezeknek a hozama lett a legmagasabb. A négy megmaradt pénztár közül egy kisebb, a Budapest volt a fél év nyertese, amelynek a növekedési alapja 8,5 százalékot szedett magára. A leggyengébb növekedési portfólió hozama 6,3 százalékos lett. A kiegyensúlyozott alapok 3,56–4,51 százalékos hozamot értek el az év eleje óta, ebben a kategóriában a Horizont lett a legsikeresebb. A klasszikus alapok közül – ezekben van a legkevesebb megtakarítás – az MKB alapja vitte el a pálmát, 2 százalék fölötti teljesítménnyel.