Lufit fújnak az olimpiával?

Több mint háromezer milliárd forintnyi beruházás volna szükséges Magyarországon a 2024-es olimpia megrendezéséhez a PricewaterhouseCoopers (PWC) közel 1400 oldalas megvalósíthatósági tanulmánya szerint, amelyet a Népszabadság szerzett meg. Az elemzés szerint az olimpiára érkező 17 ezer sportolót és 26 ezer tudósítót öt, a fővárosban létesítendő faluban szállásolnák el, majd a rendezvény után az ingatlanokat értékesítenék. Mintegy 5-6 ezer lakás jelenne meg a budapesti ingatlanpiacon egyszerre, amely így (az idelátogatók miatt) először jelentősen felpörögne, majd – a megjelenő nagyszámú új ingatlan okán – az így felfújt lufi kipukkadna.

A tanulmány szerint az ötkarikás játékokig biztosan pörögne a gazdaság is, ám arra egyelőre nincs válasz, mi lenne utána. Az olimpiával összefüggő 3113 milliárd forintnyi beruházásból 1649 milliárd forintnyi amúgy is elkészülne, míg 421 milliárddal előrehozott ráfordításként számolnak, és csak 1043 milliárd forint volna a szűken vett olimpiai költség. Igaz, ebben a tanulmány meglehetősen nagyvonalú, így például az 1900 milliárd forintot kitevő közlekedési beruházásokat majdhogynem egészében (28 milliárd forintot kivéve), egyébként szükséges vagy előrehozott ráfordításként számolnák el.

Ebben többek között olyan – mindeddig csak álomként elképzelt – tervek is szerepelnek, mint a Csepelt az Astoriával összekötő M5-ös metró, a kisföldalatti rekonstrukciója és meghosszabbítása, a ferihegyi gyorsvasút, egy új Duna-híd, valamint a gödöllői HÉV és az M2-es összekötése az Örs vezér terén. Ezenkívül ezer új autóbuszt, 37 metrókocsit, 70 villamost és 84 trolit kellene beszerezni – és persze szükség volna a vasút és az úthálózat rekonstrukciójára is, péládul az M4-es megépülésére.

Mindezekhez képest elhanyagolható volna a szükséges sportlétesítmények összesen 442 milliárdos beruházási költsége. A tervezett 38 versenyhelyszínből a tanulmány szerint csak tíz lenne ideiglenes, négyet pedig visszabonthatóra kellene tervezni, de 24 amúgy is elkészülne. Az atlétikai főstadion a Csepel szigeten, a Kvassay-zsilipnél épülne (120 milliárdból), a 60 ezres arénát 15 ezresre bontanák vissza. Teljesen elbontanák viszont a 27 milliárdból épülő kézilabdacsarnokot (a kelenföldi Etele téren) és a 10,2 milliárdból a Dagály uszoda mellé álmodott vívócsarnokot is. A Puskás Ferenc Stadion maradna, és az olimpától függetlenül is elkészülne, 108 milliárdból.

A költségek nagy részét az állam állná – leginkább az olimpiával nem összefüggő tételek esetében. Emiatt aztán az államháztartás hiánya 0,3-0,5 százalékkal lehetne magasabb, ami veszélyes lehet. Az Európai Bizottság ugyanis ma már nem a 3 százalék alatti deficitet kéri számon, hanem a középtávú cél teljesítését. A deficitet ez alapján 1,7 százalék felé kell közelíteni – ehhez képest az olimpiai hiánytöbblet magas is lehet. Az olimpia ráadásul úgy volna – mindezeken túl is – nullszaldós, ha a kormányzat 605 millió dollárral (170 milliárd forinttal) támogatná a rendezést, ami közel a háromszorosa az athéni olimpia állami támogatásának.

A televíziós közvetítési díjakból, 973, a szponzoroktól 777 millió dollárt remél a tervezet, míg a jegyárbevétel 334 millió dollár lenne, 18 ezer forintos átlagos jegyárakkal számolva. A megtérülést az állam számára a turizmus és a gazdaság növekedése adná – a tanulmány 3 százalékos növekedési többlettel számol (ami a beruházási igényt tekintve valószínűsíthető).

Kockázatot jelent azonban az alultervezés: a Népszabadság megjegyzi, hogy Athénban, Pekingben és Londonban is két-háromszorosan vagy akár négyszeresen túllépték a „nem olimpiai” költségkeretet. Idézik a HVG-ben ismertetett, az Oxfordi Egyetemen készült tanulmányt is, amely tizenhét téli és nyári olimpia költségvetését vizsgálva úgy találta: átlagosan 179 százalékos volt a kiadások túllépése. A lap szerint például a PWC a biztonsági kiadásokkal nem is kalkulál (holott azok Athénban 1,3 milliárd dollárt tettek ki), az indoklás szerint ennek oka, hogy nehéz becsülni a kiadásokat, hiszen azok közvetettek (a rendőrségnél jelentkeznek), és a kilenc év múlva bekövetkező esemény kockázatait is lehetetlen felmérni.