Múzeumba illenek a háztartási gépeink?

A háztartási gépek támogatott cseréjének sikere nem véletlen: a statisztikák szerint elöregedtek a háztartási gépeink. A gyártókat és forgalmazókat tömörítő CECED Magyarország Egyesülés adatai szerint e téren az utolsók között kullogunk az Unióban. Az itthon használt gépek 59 százaléka 8 évnél idősebb, a mosógépeknél ez az arány 49 százalék a 2015-ös adatok szerint. Az arány évről évre romlik. A csereprogram egyébként nem hazai találmány, Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban is volt hasonló, elsősorban a környezetvédelmi és energiahatékonysági célok elérése érdekében.

Mészáros Fanni, a CECED ügyvezetője azt mondta: a tavaly megvalósult hűtőgépcsere-akcióba 25 ezer pályázat érkezett, és végül több mint 22 ezer készüléket cseréltek ki. Most legjobb esetben 20 ezer háztartásba kerülhet új mosógép, igaz, nem hivatalos információk szerint újabb 500 milliós keretet tervez elkölteni hasonló célra a kormány. Az ok egyszerű: a régi gépek többet fogyasztanak, egy új, energiatakarékos hűtő ára például öt év alatt megtérülhet, sokan mégsem tudják lecserélni a matuzsálemi korú gépeket.

Annak ellenére, hogy egyre öregebbek a gépek, sokan ragaszkodnak az évtizedek óta működő régihez, mert általános a vélekedés, hogy az újak rövidebb ideig bírják – pont azért, hogy minél gyakrabban cseréljék a tulajdonosok. Ráadásul a ma 5–8 év után bedöglő masinák javítása is annyira drága, hogy olcsóbb újat venni – vélik sokan. Mészáros Fanni szerint azonban az ok más: évtizedekkel ezelőtt kisebb igénybevételnek voltak kitéve a gépek és nagyobb beruházásnak is számítottak, ezért például nem fordult elő, hogy valaki pusztán esztétikai ok miatt, lecserélt egy még működő mosógépet. Ma viszont többször cserélünk, de ennek gyakran nem műszaki oka van. Az pedig, hogy egyre öregebbek a gépek, arra utal, hogy a mostani berendezések is bírják a kiképzést.

A jelenség hátterében persze egy összeesküvés-elmélet is áll, amely a „tervezett elavulás” nevet kapta. A lényege, hogy a gazdasági növekedés fenntartása érdekében több cég kevésbé tartós, hamarabb elromló, ezért hamarabb cserélendő terméket kezdett gyártani, sőt a túlságosan strapabíró készülékeket visszahívták, és gyengébb változatot hoztak forgalomba. Egy másik elmélet szerint az egyik nyomtatójába egy gyártó olyan alkatrészt épített be, amely egy bizonyos oldalszám kinyomtatása után blokkolja a termék működését. Ilyen estetekről készült A villanykörte-összeesküvés című film, amelynek állításait azonban senki sem erősítette meg, és természetesen a cégek is tagadják, hogy van ilyen.

Több nagy gyártó eleve azzal reklámozza magát, hogy a háztartási gépeiket legalább 15 évre tervezik, és ezt a gyakorlatban nem is sikerült cáfolni. Ha valaki mégis „önmegsemmisítőket” építene be a gépeibe, az a legtöbb országban csalásnak minősül, komoly pénzbüntetés, vagy akár börtön járhat érte.

De nem csupán az idő előtt tönkremenő eszközök jelentenek problémát, a tanulmányból ugyanis az is kiderül, hogy sokan egyszerűen azért cserélik le például a hűtőgépüket, mosógépüket, mert egy új, tetszetősebb vagy modernebb készülékre vágynak, miközben a régi berendezésnek semmi baja.

Kiemelten igaz ez a lapos képernyős televíziókra: a vásárlók 60 százaléka annak ellenére vett új készüléket, hogy a meglévő hibátlan volt, de nagyobb képernyőméretre, jobb képminőségre vágytak. Ugyanakkor például a laptopok esetében egy szebb, könnyebb, modernebb modell megjelenése már nem elég erős inger a váltásra.

Az Öko-Institut szakértői folytatják a kutatást, amelynek célja az, hogy azonosíthatóvá tegye azokat a lehetőségeket, amelyek révén az elektronikai eszközök élettartamát jelentősen meg lehetne növelni.

De nem csupán az idő előtt tönkremenő eszközök jelentenek problémát, a tanulmányból ugyanis az is kiderül, hogy sokan egyszerűen azért cserélik le például a hűtőgépüket, mosógépüket, mert egy új, tetszetősebb vagy modernebb készülékre vágynak, miközben a régi berendezésnek semmi baja.

Kiemelten igaz ez a lapos képernyős televíziókra: a vásárlók 60 százaléka annak ellenére vett új készüléket, hogy a meglévő hibátlan volt, de nagyobb képernyőméretre, jobb képminőségre vágytak. Ugyanakkor például a laptopok esetében egy szebb, könnyebb, modernebb modell megjelenése már nem elég erős inger a váltásra.

Az Öko-Institut szakértői folytatják a kutatást, amelynek célja az, hogy azonosíthatóvá tegye azokat a lehetőségeket, amelyek révén az elektronikai eszközök élettartamát jelentősen meg lehetne növelni.

-->