Nem mindenki örülhetett annak, hogy tavaly nem volt infláció: a lakásépítés költségei a 2013-asnál jóval magasabbak lettek az elmúlt évben.
A KSH egyik tanulmánya szerint az elmúlt évben az építkezéssel kapcsolatos munkaerőköltségek – a közvetlen bérköltségek – gyorsabb ütemben emelkedtek, mint az anyagköltségek: 2014-ben bérre 5,3, anyagra 1,2 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel azelőtt. Az eltérés hosszabb távon sem alakul másként: 2005-höz képest a munkaerőköltségek 74, az anyagdíjak 26 százalékkal drágultak.
Az egy négyzetméterre jutó lakásépítési költség az ezredforduló óta 2010 kivételével évről évre emelkedett. Tavaly az előző évhez képest 2,5, hosszabb távon, 2005-höz képest több mint 40 százalékkal emelkedtek az építési költségek hazánkban. (A lakásépítési költség az építtető oldaláról felmerülő becsült költség, amely a kivitelezés közvetlen és közvetett költségeit tartalmazza.)
Nemcsak a költségek növekedtek, de a lakásállomány is bővült már az elmúlt évben – a hosszú mélyrepülés után. Az idei év elején 4 millió 415 ezer lakás volt, ez 7 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az ezredforduló óta a lakásállomány 350 ezer lakással, 8,6 százalékkal bővült. A válság után a gyarapodás üteme visszafogottabb lett, ezzel párhuzamosan csökkent a megszűnt lakások száma, vagyis lassult a hazai lakásállomány természetes megújulása.
Az ezredforduló óta inkább nagyobb lakások épülnek már: az egyszobás lakások száma több mint tizedével csökkent, míg a három- és annál több szobás otthonoké mintegy ötödével emelkedett. Budapesten az ezredforduló óta eltelt időszakban a lakásállomány 11, a többi városban 22 százalékkal nőtt, míg a községekben 11 százalékkal csökkent.
A lakásállományon belül a kis és nagy lakások arányának alakulásában mindig fontos szerepe volt a fővárosnak. A legutóbbi két népszámlálás eredményei is azt mutatják, mint a korábbi években: az 50 négyzetméternél kisebb lakásokra továbbra is Budapesten van a legnagyobb igény, míg a 100 négyzetméternél nagyobb otthonok többsége a kisvárosokban, illetve a községekben található. 2014-ben a lakások átlagos alapterülete országosan 77, Budapesten 64, a többi városban 76, a községekben pedig 88 négyzetméter volt.
A lakások komfortossága a rendszerváltást követően jelentősen javult. Hálózati vízvezeték, csatorna, fürdőszoba, vízöblítéses WC 2014-ben már átlagosan a lakások 93-96 százalékában megtalálható volt. A lakásállomány és a lakások ellátottságának változása azonban megyénként eltérő: míg Budapesten, Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Hajdú-Bihar és Zala megyében a lakásállomány és azok ellátottsága az átlagosnál nagyobb mértékben gyarapodott, addig Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Békés megyében minimális volt.
A komfortosság javulása ellenére 2013-ban a magyar lakosság közel fele (46 százaléka) élt túlzsúfolt lakásban, ebből a szempontból az Európai Unió sereghajtói között foglalunk helyet, Lengyelországgal és Bulgáriával hasonló szinten – olvasható a KSH jelentésében. A lakás zsúfoltsága szorosan összefügg a szegénységgel: a szegényebb
háztartások 70 százaléka, míg a felső jövedelmi ötödben élőknek mindössze 28 százaléka él így. A nagyobb családok nagyobb eséllyel élnek zsúfolt lakáskörülmények között. Az Európai Unió átlaga (1,6-1,7 szoba/lakos) alapján Magyarországon viszonylag kevés szoba jut egy lakosra (1,1), egyedül Románia és Lengyelország mutat hasonló vagy alacsonyabb eredményeket.
Közel félmillióan saját WC nélkül
A lakások közműellátottsága a rendszerváltást követően folyamatosan javult, 2013-ra a magyarországi lakásállomány közel 97 százaléka kapcsolódott a közüzemi vízhálózathoz, azonban még így is 145 ezer lakásban hiányzik a vezetékes vízszolgáltatás. A magyar népesség közel 5 százaléka (476 ezer ember) él saját WC nélküli lakásban, továbbá a teljes lakosság közel 4 százaléka (387 ezer ember) él olyan otthonban, amelyben nincs zuhany vagy fürdőkád. A lakosság 3,6 százaléka (357 ezer ember) mindkét komfortszolgáltatást nélkülöző lakásban él. A magyarországi lakosok negyedének otthonában beázik a tető, nedvesek a falak vagy a padló, penészesek az ablakok, illetve a padló. Ennél súlyosabb probléma, hogy mintegy 620 ezer gyermek él ilyen körülmények között, ami a tanulmány szerint megsokszorozza a légzőszervi megbetegedések és az allergiás tünetek kialakulásának esélyét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.