Visszafog a vasárnap?

Az online kasszák Nemzetgazdasági Minisztérium által mért adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom napi átlaga a vasárnapi zárva tartás előtti időszakban 20,2 milliárd forint volt. A vasárnapi szünnap bevezetését követően a napi átlagköltés 22,5 milliárd forintra nőtt, ami nagyjából 10-11 százalék növekedésnek felel meg.

Ezzel szemben tavaly (csak a KSH adataira támaszkodhatva) január–februárban a napi átlagköltés 20,1 milliárd forint volt, míg április, május, június összesített napi átlagforgalma 24 milliárd. Ez 19 százalékos növekedésnek felel meg. (Szándékosan nem számoltunk a márciussal, hiszen a vasárnapi boltzár, illetve a húsvét miatt az NGM által adott adatsorból nem lehet tiszta képet kapni márciusra vonatkozóan.) A két adat nem állítható teljes egészében szembe egymással, pont a márciusi hiátus miatt, ám a napi költésalakulás ütemét mindez megfelelően szemlélteti.

A kiskereskedelmi költés növekedése az év elején természetes. A gyenge január és február után tavasszal (húsvétkor) beindul a kiskereskedelmi verkli. Ez érhető tetten a 2015-ös online kasszaadatokban, illetve azok változásában is. Ám a költések növekedésének gyorsulása az idén sokkal lassabb, mint a korábbi években. 2013-ban például a napi költési átlag január–február után (márciust ugyancsak kihagyva) az április–június közti időszakban meghaladta a 20 százalékot, és a korábbi évek is hasonlóan nagy különbségeket mutatnak.

Olyan nagy az eltérés, hogy felesleges lenne módszertani hibára hivatkozni, bár az elemzők arra hívták fel a figyelmünket, hogy ez a sebtében, akár fejben is elvégezhető számítás még mindig nem az az adat, amellyel hivatkozni lehet a vasárnapi zárva tartás kedvezőtlen gazdasági hatásaira. Ráadásul egyáltalán nem biztos – teszik hozzá –, hogy a lassabb költekezési növekedésütem a vasárnapi szünnap miatt van – bár ők is erre gyanakszanak.

Az is lehet, hogy a kiskereskedelmi piac közel sem olyan dinamikus, mint azt a statisztika mutatja. Az elemzők szerint a kiskereskedelmi szektort nagyon rövid idő alatt igen erős hatások érték, ami miatt egyrészt felborultak a magyar vásárlási szokások (például trafikrendszer, vasárnapi zárva tartás), másrészt tavaly, tavaly előtt változások voltak a statisztikai módszertanban is, ami együttes hatásként okozhat torzulást.

Az eltéréseket jól tükrözi, hogy például 2014-ben a KSH kiskereskedelmi adatsora szerint január–július között 4080 milliárd forint forgalom mutatkozott, míg idén ebben az időszakban (két nap híján) 3885 milliárd forint forgalmat mutatnak az online kasszák adatai. Az elemzők szerint ennek számtalan oka van, egyrészt a KSH mélyebb „merítéssel” dolgozik, és olyan területekre is igyekszik rálátni (például piacok), ahonnan az online kasszák nem hoznak adatokat. (A teljes kiskereskedelmi piacot ismerő elemzők szerint azonban elgondolkodtató, mennyire közel van egymáshoz a két adat.)

Az NGM mostani adatsora az első féléves KSH-adatok összehasonlításánál lesz érdekes – mennyire közelít egymáshoz a két forgalmi végösszeg. Egyrészt jól láthatóvá teszi, hogy mennyire erőteljes gazdaságfehérítő hatása van a NAV-hoz bekötött kasszáknak, illetve megmutatja, mekkora kereskedelmi területre nem lát még rá az adóhivatal.

Hatszázalékos bővülés

Májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 4,2, naptárhatástól megtisztítva 5,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,6 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Idén január–májusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Az első féléves adatok augusztus elején várhatóak.