A húságazaton Brüsszel szeme

Az Európai Bizottság szakértői túlontúl alacsonynak találják a hazai hatósági állatorvosok számát a működő vágóhidakéhoz képest. A HVG szerint Brüsszel attól tart, hogy a kevés hatósági állatorvos nem tudja kellő alapossággal ellátni a kisebb-nagyobb vágópontok, mészárszékek alapos ellenőrzését, ezért az is előfordulhat, hogy ellenőrizetlen vagy nem megfelelő gondossággal ellenőrzött húsok kerülnek forgalomba.

Bár a hatósági állatorvosok száma valóban nagyon megcsappant, az túlzásnak tűnik, hogy önmagában emiatt élelmiszer-biztonsági kockázat állna fenn – mondták lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők, hozzátéve: valóban nem kedvez a szakmának a jelenlegi szabályozás. A hazai állat-egészségügyi rendszer csaknem 1910 óta létező hierarchiája szerint a piramis csúcsán a mindenkori országos főállatorvos állt, alatta pedig a megyei, majd a kerületi állatorvosok voltak, akik a hatósági állatorvosok munkáját irányították. A nemrégiben életbe lépett új szabályozásban azonban a kerületi főállatorvosokat már a kormányhivatalok, pontosabban a járási hivatalok alá sorolták. Ha minden rendben, akkor ez a gyakorlatban nem jelent nagy változást, kiélezett helyzetben azonban félő, hogy nem nyújt megfelelő garanciákat a hatékony állat-egészségügyi fellépésre. Miután a kormányhivatalokban nem állatorvosok ülnek, hanem a közigazgatásban dolgozók, aggályos lehet, ha előfordulhat az, hogy ők felülbírálhatják az alájuk besorolt kerületi főállatorvos álláspontját, például szakmaiatlan, esetleg politikai érvek mentén. 

 hatósági állatorvosok számának csökkenése valóban komoly probléma, amit minden bizonnyal az is magyaráz, hogy az érintettek nagyon keveset keresnek nyugat-európai társaikhoz képest. Az egyébként is alulfizetett hatósági állatorvosok bére ráadásul a közigazgatási változások miatt januártól még tovább csökkent, átlagosan havi nettó 40-50 ezer forinttal. Ez további szakembereket késztetett arra, hogy elhagyják a hatósági szerepet, és magánpraxisba kezdjenek (a hatósági állatorvosok eddig is vihettek magánpraxist, ezt azonban a szakma egy része összeférhetetlennek tartja).

Az élelmiszer-biztonság szempontjai azért így is érvényesülhetnek, attól nem kell tartani, hogy tömegével vágnának le ellenőrizetlen állatokat Magyarországon. Hatósági állatorvos hiányában ugyanis magánpraxist folytató szakemberek is elláthatnak hatósági feladatokat, ha erre megbízást kapnak. Az ilyen ellenőrzések jogilag például a kutyák veszettség elleni oltására hasonlítanak: ott éppúgy hatósági feladatot látnak el magánállatorvosok, megbízás alapján.

Tiltott állami támogatás?
Tiltott állami támogatásnak minősülhet, és ezzel uniós jogba ütközhet az, hogy a kormány és az érintett önkormányzatok közpénzből mentették meg az összeomlástól a pápai, a gyulai és a kaposvári húsüzemet 2013-ban – írta a napokban a Hvg.hu. A cikk szerint ennek az az oka, hogy a megmentett cégek eredményeiből ma már látszik: a mentőakció nem volt jó befektetés, és inkább a bedőlés okozta politikai veszteségeket igyekezték elkerülni a döntéshozók.

Mint ismert, a három húsipari cég eltérő mértékű nehézségekkel küzdött az elmúlt években, a kiutat az önkormányzati, tehát lényegében állami feltőkésítés jelentette. Ha Brüsszel elmarasztalja ezekben az ügyekben Magyarországot, az könnyen az érintett cégek végét jelentheti, ahogy a tiltott állami támogatás adta meg a kegyelemdöfést a Malévnak is.

Az Európai Bizottság mezőgazdasági ügyekben illetékes szóvivője, Daniel Rosario megerősítette, hogy a magyar húscégekkel kapcsolatban már vizsgálódnak Brüsszelben. Formális eljárás ugyan nem indult el, de az Európai Bizottság hivatalosan megkereste a magyar hatóságokat, és további részleteket kért az ügyben.