Alig épül a lakáspiac
Hat százalékkal kevesebb új lakás épült 2015 1. fél évében, mint egy évvel korábban, összesen 3083; Budapesten 15 százalékos csökkenés mutatkozott, a megyei jogú városokban viszont 25 százalékkal több lett az új lakás. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanakkor országszerte csaknem 5600 volt, ez 40 százalékkal haladta meg a tavaly január–júniusit – derült ki a KSH legfrissebb adataiból.
Az első negyedévben folytatódott a lakáspiaci forgalom élénkülése, az eddig feldolgozott 18 700 adásvételi szerződés mintegy 23 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A drágulás is érezhető: a használt lakások ára a KSH szerint 4,4, az új lakásoké pedig 3,6 százalékkal emelkedett. Az új, lakáscélú forinthitel-szerződések értéke az MNB pénteken közzétett adatai szerint idén júniusban májushoz képest 2,2, tavaly júniushoz képest pedig 8,8 milliárd forinttal, 26,7 milliárdra nőtt.
„Bár az adatok egyértelműen a lakáspiac bővülésének irányába mutatnak, érdemes óvatosnak lenni a következtetések levonásakor. A megyei jogú városok esetében például az épített lakások számának 25 százalékos növekedése összesen mintegy 170 ingatlant jelent” – mondta lapunknak Horváth Áron, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont vezetője. A lakáspiaci felívelést általában több indikátor egymást követő javulása jelzi. Magyarországon tavaly télen már elkezdődött a tranzakciószám növekedése, ami az intenzívebb vásárlói aktivitást jelezte, a lakásárak idén egyértelműen elindultak felfelé, az építkezések pedig most kezdődnek. „A kiadott építési engedélyek száma azonban évtizedes távlatot nézve még mindig alacsony, ráadásul Budapesten, amely jelenleg az ingatlanpiaci forgalom motorja, jelentősek a területi különbségek. A belvárosban, ahol a legnagyobb a kereslet, alig akadnak foghíjtelkek, a külső kerületekben viszont egyelőre kevés beruházásról tudni. Ennek oka részben az, hogy nemcsak a magyar és külföldi befektetők, hanem a vidékről Budapestre költözők is a belső kerületi lakásokat részesítik előnyben. A válság óta a bankok és az építtetők is sokkal óvatosabbak. Amíg nem látszik, hogy egy-egy projekt nagy biztonsággal megtérül, nem vágnak bele” – hívta fel a figyelmet Horváth Áron.
Ingatlanpiaci szakemberek szerint az újlakás-építések visszafogott növekedésében szerepe lehet a Növekedési Hitelprogram (NHP) II. ütemének – a beruházók megvárták az új kondíciókat a nagyobb projektek tervezése előtt. Ugyanebbe az irányba hathatott a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) is: az érintettek itt is megvárták a július 1-jétől elérhető támogatás pontos feltételeinek listáját.
Információink szerint az ágazati szereplők kőkeményen lobbiznak a kormányzatnál az új lakások áfájának csökkentéséért, így minden bizonnyal akadnak, akik most sem sietik el az építkezést. Ha az adóteher belátható időn belül mérséklődne, az jelentős előnybe hozná azokat, akik később kezdik el a munkát.
Kormányzati lakásprogramra várva
A lakásépítések száma évszázados mélyponton van, és továbbra is várat magára egy átfogó, hosszú távú kormányzati lakásprogram – hívta fel a figyelmet közleményében a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE). A szervezet szerint szükség volna a lakásügyekért felelős központi hivatalra vagy kormánybiztosra és szakpolitikai egyeztetésekre is.Becsléseik szerint jelenleg legalább évi 30 ezer új lakás hiányzik a piacról, tízezer lakás felépítése pedig hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát – írta a TLE. A lakásépítésekre elsősorban nem a lakásszám növelése, hanem az állomány minőségi megújítása miatt van szükség. Jelenleg csaknem 585 ezer olyan lakás van az országban, amelynek falazata vályog vagy sár.
A lakásprogram az energetikai felújításokra, energiahatékony lakásépítésekre megszerezhető európai uniós forrás felhasználása miatt is fontos volna. A jelenlegi szocpol mértéke még az áfa összegét sem teszi ki, ezért a bővítés alternatívája lehetne a lakásépítésekkel kapcsolatos áfa csökkentése.
Becsléseik szerint jelenleg legalább évi 30 ezer új lakás hiányzik a piacról, tízezer lakás felépítése pedig hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát – írta a TLE. A lakásépítésekre elsősorban nem a lakásszám növelése, hanem az állomány minőségi megújítása miatt van szükség. Jelenleg csaknem 585 ezer olyan lakás van az országban, amelynek falazata vályog vagy sár.
A lakásprogram az energetikai felújításokra, energiahatékony lakásépítésekre megszerezhető európai uniós forrás felhasználása miatt is fontos volna. A jelenlegi szocpol mértéke még az áfa összegét sem teszi ki, ezért a bővítés alternatívája lehetne a lakásépítésekkel kapcsolatos áfa csökkentése.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.