Beletaposott a fékbe az agrárium

A második negyedévben 2,7 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke az előző év azonos időszakához képest – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az első becslését. Az előzetes adatok szerint az előző negyedévhez képest – munkanaphatással és szezonálisan kiigazítva – 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. A növekedés üteme minden mutató esetében lassult: az első negyedévben 3,5 százalék volt a (korrigálatlan) növekedési ütem az előző évihez, és 0,6 százalékos az előző negyedévihez képest. A bővülés üteme egy éve lassul: tavaly a második negyedévben 4,1 százalékos volt a növekedés év/év alapon.

Az elemzők ugyan számítottak a lassulásra, de nem ekkorára. Az utolsó napokban a kedvező júniusi ipari építőipari és külkereskedelmi adatok láttán inkább felfelé korrigálta prognózisait, amelyek egyébként is 3 százalékos vagy afeletti növekedést vártak. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is a bizakodók táborába tartozott, és előző nap még Éllovasok közt – Az egyik leggyorsabb növekedés Európában címmel hirdetett sajtótájékoztatót. Banai Péter Benő, a tárca államháztartásért felelős államtitkára azonban itt már inkább arról beszélt, hogy az 1,8 százalékos uniós ütemhez képest a növekedés nemzetközi szinten is kimagasló (a régióban viszont már nem az), és a féléves növekedés 3,1 százalék volt, és hogy a vártnál kedvezőtlenebb adatok ellenére is az év egészében 3 százalék felett lesz előrejelzésük szerint a bővülés üteme. Banai arról beszélt, hogy keresleti oldalról alátámasztott a növekedés, hiszen a kereskedelmi adatok a fogyasztás bővülésére utalnak (és a devizahiteles elszámolás és a közszféra béremelése miatt szerinte ez nagyobb is lesz a második fél évben), míg az export is jelentős, és a beruházásokra kedvező hatással lesz, hogy a 2007–2013-as időszak uniós forrásaiból komoly összegű támogatások kifizetése várható az év hátralévő részében.

A KSH jellemzően az előzetes adatokhoz rövid kommentárt fűz, így most további részletek nélkül csak annyit tudni, hogy a hivatal szerint a növekedést alapvetően az ipar húzta, míg a visszaesés hátterében a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése áll. Ez utóbbi miatt több elemző – és az NGM államtitkára is – úgy vélte, hogy az adat még változhat a második becslés során (tehát ha többet tudunk az aratás kedvező állásáról, akkor valószínűleg kedvezőbb is lehet a növekedés mértéke). Az elemzők ezért még inkább megvárnák a részletes adatokat (ezek szeptemberben érkeznek), és míg korábban rendre felfelé módosították növekedési prognózisaikat, most már inkább a negatív korrekciókról beszélnek többen.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint mindenesetre az alacsony hitelkiáramlásból arra lehet következtetni, hogy a beruházások alacsony szintje is szerepet játszhatott a lassulásban, míg a lakossági fogyasztás a szolgáltatások terén nem tudott jelentősebben hozzájárulni a növekedéshez. Az elemző a harmadik és negyedik negyedévben is 3 százalék alatti éves gazdasági növekedési ütemre számít.

Hasonlóan további lassulásra számít az Erste Bank is. Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint a mezőgazdaság visszaesése abból a szempontból nem meglepő, hogy tavaly kiemelkedő évet zárt a szektor, így a magasabb bázis is közrejátszhatott a csökkenésben. Felhasználási oldalról szerintük a külkereskedelem bővülése és a háztartások fogyasztásának növekedése játszhatott fontosabb szerepet a növekedésben, ám a beruházások véleményük szerint az első negyedévhez hasonlóan most is lefelé húzták a gazdasági mutatót. Úgy vélik: a harmadik negyedév további lassulást hozhat, a gyengébb júliusi feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index és az augusztusban várható autóipari gyárleállások is arra utalnak, hogy a gazdaság fő motorjának számító ipar esetében alacsonyabb értékeket publikálhat a KSH.