Beruházás jön Debrecen repterén

Jelentős fejlesztésekre készülnek a debreceni repülőtéren, amelynek eredményeként a jelenlegi utasforgalom többszörösét, akár évi egymillió utast is ki tudnának szolgálni – mondta a Világgazdaságnak Herdon István, a debreceni repteret működtető Xanga-cégcsoport vezérigazgatója. A tavalyi 150 ezer után idén több mint 180 ezer utassal számolnak Magyarország második legnagyobb, nemzetközi forgalmú repülőterén. Ez részben annak köszönhető, hogy idén a korábbi heti egy helyett két chartergép repül a görögországi üdülőhelyekre, a törökországiakra heti három helyett négy megy, és Bulgáriába is közlekedik gép – tette hozzá Herdon. Eközben a Wizz Air is bővítésre készül: októbertől már Milánóba is mennek Debrecenből, december közepétől pedig a Wizz Air bázisrepülőtérként használja majd a terminált, ami azt jelenti, hogy az ott „állomásozó” gép a nap során a különböző célpontok és Debrecen között fog röpködni. Ennek köszönhetően hatra emelkedik a Debrecenből elérhető útvonalak száma, az éves ülőhely-kapacitás pedig 136 százalékkal 195 ezerre nő. A Wizz Air heti járatszáma – a jelenlegi hét londoni és két eindhoveni mellett – 21-re emelkedik, mert a célállomások száma is tovább gyarapszik: a célállomások közé kerül Párizs, Brüsszel, Malmö.

Mindezeknek köszönhetően jövőre mintegy 300 ezer utassal számolnak a Debrecen Airportnál, ez pedig új helyzetet teremt, hiszen ma a napi egy érkező és induló Wizz Air-járatot és az időben e köré elhelyezett chartergépet, vagyis egyszerre két érkező és két induló járatot képes kiszolgálni a légikikötő. A bázisrepülőtéren viszont naponta több Wizz Air-járat lesz, és nehezen lehet ezek „mellé rakni” a chartergépeket úgy, hogy az megfeleljen a megrendelők elvárásainak. Sőt, a menetrendszerűen közlekedő Wizz Air mellett a charterben is növekedést szeretne a reptér. A terminál kapacitása nem alkalmas ekkora forgalom lebonyolítására, teljesen más üzemeltetést igényel, amelynek kialakításához a nyári szezon végén hozzá is kezdenek. A repülések időbeli eloszlása miatt 24 órában kell majd üzemelnie a reptérnek: a jelenlegi egy műszakos működésről át kell térni a három-négy műszakra, az alkalmazottak decemberi, 40 körüli számát mostanra már megduplázták, és tovább akarják emelni (miközben számos tevékenységet már korábban kiszerveztek). Dolgoznak a közeli, részleteiben még nem ismert céllal épült inkubátorépületek továbbfejlesztésének előkészítésén is, jelenleg a hatósági engedélyezéseknél tartanak. Mindezek után lehet megmondani, hogy a debreceni reptéren mekkora beruházást hajtanak végre, amelyet a magánvállalkozó finanszíroz, de Herdon reméli, hogy számíthatnak a város és a kormányzat támogatására is. A társaság az elmúlt időben faragott veszteségeiből, ám az említett beruházások terheit ki kell gazdálkodni, ezért is folytatják a járatfejlesztéseket, amelyeknek az előkészítése rendkívül hosszadalmas – tette hozzá Herdon.

Míg Debrecenben a forgalom növekedésével számolnak, addig az egykori sármelléki repülőtéren némi csökkenést vár az üzemeltető Hévíz-Balaton Airport Kft. ügyvezetője. Benkő Attila lapunknak elmondta, hogy a tavalyi 33 ezer utas után idén körülbelül harmincezerrel számolnak, ami jórészt annak a következménye, hogy idén nyáron nem érkeznek orosz charterjáratok. Az elmúlt évben ezek az egész szezonban repültek, sőt arra is lehetett számítani, hogy ezekből egész évben közlekedő járatok lesznek – ezt azonban keresztülhúzta az ukrán–orosz konfliktus hatása. A moszkvai charterjáratokat tavaly ősszel kezdték lemondani az utazási irodák – tette hozzá Benkő. Tavaly a Moszkva–Hévíz között közlekedő gépeken összességében körülbelül tízezer turista érkezett az üdülőhelyre, ahová jelenleg is jönnek Oroszországból, csak nem közvetlen chartergépekkel.

A charterforgalomban az oroszok okozta űrt némileg pótolta az idén indított törökországi kiutazó chartergépek forgalma, emellett megmaradtak a klasszikusnak számító németországi járatok – mondta az ügyvezető. A charterszezon szeptemberben ér véget, és a cégnél már dolgoznak a következő szezonon: arra számítanak, hogy az idei járatok megmaradnak, esetleg visszatérnek az oroszországi charterek is.

A repteret a Hévíz város tulajdonában álló Hévíz-Balaton Airport Kft. üzemelteti, amelyben még nem részes Széles Gábor – mondta Benkő. (Korábban arról volt szó, hogy ebbe is beszáll az üzletember.) Széles tulajdonában vannak viszont a repülőtér egyes létesítményei és berendezései, mint például a navigációs és reptéri kiszolgálóeszközök, és ő bérli a repülőteret körülvevő nem üzemi területet is.

Pápán is beindulnak

A kormány a közelmúltban kérte fel a nemzetgazdasági minisztert, hogy idén gondoskodjon 1,5 milliárd forint biztosításáról a pápai bázisrepülőtér fejlesztési munkáinak finanszírozására. A nemzeti fejlesztési minisztert és a nemzetgazdasági minisztert pedig arra kérte a kormány, vizsgálják meg, hogyan lehet biztosítani a szükséges forrásokat a repülőtér megközelítéséhez a 83-as főút takácsi csomópontjától tervezett bekötőút megépítésére, valamint a 8305-ös út laktanya előtti szakasza burkolatának megerősítésére. A beruházásokat a 83-as főút fejlesztésével együtt végzik el. A kormány szándékai szerint a légikikötőt multimodális (szárazföldi, légi, belföldi vízi) logisztikai/szállítási csomóponttá alakítanák, és közös felhasználású katonai és polgári repülőtér lehetne.