Demonstrációra készülő tejesek

Az élelmiszergazdaság köreiben nem fogadták kitörő örömmel a hírt, amelyet az Európai Bizottság jelentett be a napokban: azok után, hogy az orosz embargó tovább tart az eredetileg bejelentett egy évnél, Brüsszel is meghosszabbítja azoknak az intézkedéseknek a hatályát, amelyekkel a tilalom hatását igyekszik enyhíteni. Az eredetileg szeptember végéig tartó tejporfelvásárlási akciót az EU február végéig prolongálja, a gyümölcstermelőket segíteni hivatott, januárban lejárt intézkedések pedig jövő év június 30-ig élnek tovább.

Tény, hogy az egyik leginkább érintett terület, a sertéshúságazat nem kap a továbbiakban semmiféle segítséget. Vannak tagországok, például a nagy sertéshústermelőnek számító Németország is, amelyeknek szakmai szervezetei szeretnének kicsikarni valami segítséget az Európai Bizottságtól, egyelőre hiába. Ez részben érthető, hiszen az EU mozgástere sem túl tág az ügyben: egy exporttámogatási program nagyon sok pénzbe kerülne, az eddigi programok pedig nem tudtak túl sokat segíteni az embargó óta szédelgő uniós húspiacon.

„A magántárolási támogatás az egyetlen szóba jöhető eszköz, amellyel az Európai Bizottság segíthetne a húságazaton. Ez túlkínálat idején valóban segít, hiszen egy bizonyos mértékű keresletet generál a piacon, azonban nem oldja meg a problémát akkor, ha a tárolási időszak végére sem változnak az értékesítési lehetőségek. Ebben az esetben csak elodázzuk problémát” – mondta el a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke lapunknak hozzátette: a tárolt, fagyasztott hústermékeket három-hat hónap múlva visszavezetik a piacra, ilyen intézkedést tehát akkor érdemes hozni, ha úgy látjuk, hogy hamarosan megoldódik a kezelni kívánt helyzet. „Most erről nincs szó” – tette hozzá Éder.

Az elnök megjegyezte: „Korábban sok szereplő nem támogatta a tárolási támogatás alkalmazását, és annyiban igazuk lett, hogy most már látszik: az év elején kivont mennyiség úgy jelenik meg újra a piacon, hogy közben a kereslet nem nőtt érdemben.”

Éder Tamás szerint azonban emiatt nem várható, hogy újabb komolyabb piaci zavar alakul ki. A sertéshús és -készítmények éven belüli ciklusa továbbra is a szokásos módon alakul, bár az idén „a görbe némileg laposabb”, az év eleji alacsonyabb ár után év közepén drágult kicsit az élő állat, az év végére pedig újra kismértékű csökkenést prognosztizál a bizottság. „Idén az év hátralévő részében az ár tetőzését követően kismértékű árcsökkenést jeleznek a brüsszeli szakértők, ám komoly piaci kilengéseket nem várnak” – fogalmazott Éder Tamás.

Bár a húsipari szereplőkkel szemben más ágazatokon segít az EU, a jelek szerint ezek a programok sem tudnak nagy sikert elérni. „Az unió által az embargó ellensúlyozására bevezetett lépések lényegében semmire sem elegendők” – nyilatkozott a Világgazdaságnak Mélykuti Tibor. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: a tejipar számára a vaj és a sovány tejpor közvetlen piaci felvásárlása és a raktározás támogatása olyan lépés, amelyet már tavaly is megtettek, ám akkor sem lett érdemi hatása. A sovány tejpor felvásárlási ára évek óta 1700 és 1800 euró körül mozog tonnánként, ez a tavalyi 2300 euró körüli piaci árak mellett nem megoldás. Most ugyan az intervenciós ár alá ment a piaci árszint, hiszen 1650 euró körül mozog, ám ez sem jelent igazi segítséget, hiszen a feldolgozó mindenképp ráfizet – tette hozzá Mélykuti Tibor. A szóban forgó tejporárból ugyanis 50 forintos nyerstej következne, ám a tej megtermelése 95-100 forint alatt nem lehetséges Magyarországon. A termelő idehaza így is olcsóbban, 25 eurócent körül adja át a tejet a feldolgozónak, aki ezt veszteséggel adhatja tovább termékként akár intervencióról, akár piacról van szó.

Mélykuti Tibor szerint ezért az Európai Uniónak nagyon nagy a felelőssége a helyzet kezelésében, az embargós helyzet kialakulásában, valamint abban, hogy nem nyújtott megfelelő támogatást az ágazatnak a károk enyhítésére. Az elnök ezért nem zárta ki, hogy a hazai tejtermelők a közeljövőben demonstrációt tartanak az uniós szankciópolitika és a szerintük elégtelen kompenzációk ellen, de a tüntetésnek még nincs kitűzött időpontja.

Elkezdődött az uniós élelmiszerek megsemmisítése

A nemrég aláírt orosz elnöki rendelet értelmében megkezdődött az orosz élelmiszer-embargó alá eső termékek megsemmisítése. Szmolenszkben több mint 55 tonna nektarint és őszibarackot, 6 tonna paradicsomot zúztak össze traktorokkal. Hivatalos közlés szerint ezek a termékek hamis kísérő okmányokkal kerültek be az országba Görögországból. Moszkvában 28 tonna lengyel almát és paradicsomot, valamint 9 tonna sárgarépát semmisítettek meg. A célállomás Kazahsztán volt orosz tranzittal a kísérő okmányok szerint, de a termékeket Moszkvában kirakodták. Belgorodban 10 tonna sajtot zúztak össze. Az EU embargós lépéseire válaszul tavaly augusztusban Vlagyimir Putyin tilalmat rendelt el egyes élelmiszerek behozatalára az Európai Unió tagállamaiból, valamint Norvégiából, Kanadából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából. Az embargó egyebek között a marha-, disznó- és csirkehúsra, valamint gyümölcsökre, sajtokra, tejtermékekre vonatkozik. Az orosz importtilalom csaknem 9 milliárd dollár értékű terméket érint. A behozatali tilalom ellenére Oroszországba csempészett élelmiszerek megsemmisítése ellen már több mint 150 ezer tiltakozó aláírás gyűlt össze a Chance.org portálon. Több szakértő és politikus is az eljárás felülvizsgálatára szólított föl.