Jelentősen megdrágultak a budapesti lakások

Csaknem 20 százalékkal emelkedett a téglalakások átlagos négyzetméterára idén az első fél évben a tavalyi adatokhoz képest. A panelek mintegy 30 százalékkal, 180 ezerről 231 ezer forintra drágultak a fővárosi piacon – derül ki az Otthon Centrum (OC) legfrissebb elemzéséből. Az adatok tanúsága szerint a nyugati országrészben 16 ezer forinttal – 174-ről 190 ezerre – emelkedtek a négyzetméterárak tavalyhoz mérten, és a keleti régióban is volt növekedés, igaz, csupán ezer forint.

Az OC előrejelzése szerint év végére a lakáspiaci adásvételek száma elérheti a 150 ezret, ami csak kevéssel marad el a válság előtti volumentől, és nagyjából 20 százalékkal kevesebb, mint az egyensúlyinak tekinthető 170-180 ezres tranzakciószám. Az egyik hajtóerőt a befektetők jelentik, a bővülés másik legfontosabb faktora pedig az elmúlt években vásárlásukat elhalasztó vevők piacra lépése.

„A befektetők spekulatív vásárlásai nagy lendületet adnak a piacnak, hiszen minden ilyen típusú vásárló minél előbb, a jövőbeli áremelkedést már a saját maga javára fordítva akar vásárolni – mondta Kühne Kata, az OC ügyvezető igazgatója. – Ez a kereslet időben és térben is nagyon koncentrált. A saját célra lakást vásárlók esetén ugyanakkor a spekuláció nem jellemző, az időbeli nyomás is kisebb. Ráadásul míg azoknak a száma korlátozott, akik 10-20 millió forint befektethető tőkével rendelkeznek, a saját céllal lakást vásárlók száma az elmúlt évek elhalasztott vásárlásai miatt jelentős. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi csoport hosszú távon stabil növekedési alapot jelenthet a lakáspiac számára” – tette hozzá.

A szakember szerint ugyanakkor az árak a befektetők által keresett szegmensekben – a nyugati megyékben vagy éppen a budapesti tégla- és panellakások kategóriájában – némileg túlfűtöttek. „A 10 és 20 százalék közötti növekedési ütem nagy valószínűséggel nem fog kitartani több éven át, hosszú távon jóval visszafogottabb mértékű növekedés várható. A spekulatív vásárlások háttérbe szorulása után éves szinten kezdetben 5-10 százalékos, majd az infláció mértékétől elérő, illetve azt valamelyest meghaladó ütemű növekedés várható” – véli.

Mivel a vevők egyre többen vannak, az alku mértéke 10 százalék alá csökkent az idei első hat hónapban, az átlagos értékesítési idő pedig a tégla- és panellakásoknál is lényegesen – csaknem egy hónappal – rövidült. A családi házak esetében megállt az évek óta tartó növekedés.
A teljes árengedmény mértéke országos szinten 10 százalék alá csökkent az első hat hónapban, ennek csaknem 70 százalékát a szerződéskötéskor elért áralku adja. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy az eladók pontosabban állapítják meg a valós piaci árat, inkább annak köszönhető, hogy a potenciális vevők már kicsivel magasabb árszintnél is elkezdenek érdeklődni, mint korábban.

„A fővárosban az esetek 25 százalékában, a vidéki területeken 15-20 százalékban regisztráltunk olyan adásvételt, amikor az eladónak nem kellett engedményt tennie” – mutatott rá Déry Attila, az OC vezető elemzője. Jelenleg azonban még kisebbségben vannak az ilyen tranzakciók, de arányuk tavalyhoz képest a keleti megyékben és a fővárosban is megduplázódott.