Szabályoznák a közösségi szállásokat

Nem megtiltani, hanem szabályozni kellene az egyre népszerűbb online szállásmegosztók, így az Airbnb működését a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint. Niklai Ákos azt mondta: a külföldi társszövetségek felmérése szerint a magánszállások a vendégek 5-10 százalékát csábítják el a szállodáktól. Rámutatott, hogy a magánszállások egyre erőteljesebb turisztikai hasznosítása világjelenség, jelentős turisztikai trend. Ez a szálláskiadási forma ugyanakkor az árnyékgazdaság része, nem világos, milyen szabályok, rendeletek vonatkoznak erre a területre, az adóztatási rend eltérő-e más szállásadási tevékenységtől, vagy megfelelő-e az adózási morál – tette hozzá.

Az Airbnb terjedését a hatóságok részben a hagyományos hotelipar, részben az érintett lakóközösségek nyomására világszerte igyekeznek kordában tartani: hol időbeli korlátozással, hol hatósági engedélyezéssel, hol szigorú adóztatással. Ennek részben oka, hogy az Airbnb tevékenységéből az adott ország költségvetése is csak külön szabályokkal tud hasznot húzni, tekintve, hogy a San Franciscó-i székhelyű cég nem náluk adózik.

Franciaországban idén módosították úgy a törvényt, hogy mindenkinek jogában áll kiadni a saját első lakását évente négy hónapig – Párizsban azonban érvényben van az a 2011-es szabályozás is, amely szerint aki rövid távra kiad egy befektetési célú lakást, annak rendelkeznie kell egy olyannal is, amelynek hosszú távú bérlője van. A szállásadóknak a személyi jövedelemadóban kell bevallaniuk az ebből származó bevételüket, erre most rendkívüli ellenőrzésekkel is ösztökélik őket.

Az Airbnb európai főhadiszállásán, Írországban most épp az adózás miatt áll a bál. A társaság a The Irish Times szerint az elmúlt hetekben kezdte értesíteni ottani szállásadóit, hogy „az adóhatósággal folytatott párbeszéd” értelmében e jövedelmük a normál adózás alá esik, és szíveskedjenek 2014. májusig visszamenőleg befizetni elmaradásukat. A társaság ugyanakkor szeretné, ha rájuk is érvényben maradna az az általános szabályozás, amely szerint a hosszú távra ingatlant bérbeadók évi 12 ezer fontig adómentességet élveznek az ebből származó jövedelemre (sokan ennek tudatában szálltak be a rendszerbe). Az Airbnb arról is értesítette írországi partnereit, hogy tájékoztatja az adóhatóságot ügyfeleinek a vonatkozó jövedelméről.

Nagy-Britanniában egyelőre az Airbnb partnereire is az az általános előírás van érvényben, hogy a hosszú távú ingatlankiadásból származó jövedelem adókedvezményt élvez, de Londonra már elfogadott egy külön szabályt az önkormányzat. E szerint az ingatlantulajdonosok egy évben legfeljebb három hónapig adhatják ki lakásukat vagy annak egy részét, előzetes engedéllyel, különben 20 ezer fontig terjedő büntetésre számíthatnak.

Az általános lakáshiánnyal küzdő Berlinben az Airbnb-t is hibáztatják a bérleti díjak megugrásáért; tavaly az önkormányzat ezért megtiltotta az engedély nélküli lakáskiadást, akár a legrövidebb időtartamra is (az engedély díja több mint 250 euró is lehet). A hatóságok rendszeresen ellenőrzik a különféle ingatlanmegosztó oldalakat, és sajtóbeszámolók szerint számíthatnak a lakosság közreműködésére is: idén az első hét hónapban mintegy 700 feljelentés érkezett illegális lakáskiadás miatt.

A tömegturizmussal küzdő Barcelona tavaly magát a társaságot büntette meg 30 ezer euróra a helyi előírások megszegéséért, idén júliusban pedig új idegenforgalmi adót vetettek ki Katalóniában azokra, akik ilyen szolgáltatásokkal szereznek szállást (a tartomány egészében ez napi 0,45 euró, Barcelonában 0,65). A katalán fővárosban azt is megszabták, hogy ingatlanonként legfeljebb két szobát lehet kiadni, évente legfeljebb négy hónapig, előzetes bejelentés után, és a szállásadónak is a lakásban kell élnie, amikor a vendégei ott vannak.

Amszterdamban az Airbnb tavaly megállapodott a városi tanáccsal, hogy beszedi számára az idegenforgalmi adót, de arra egyelőre nem hajlandó, hogy adatokat szolgáltasson partnereiről. A holland adóhatóság idén júniusban kezdett vizsgálódni az Airbnb tevékenységét illetően – írta a Dutchnews portál –, mert kevésnek tűnt a bevétel. A holland szállásadóknak az ideiglenes bérbeadásból származó jövedelem 70 százalékát be kellene fizetniük az államkasszába.