Zuhan a minőségi pálinkatermelés a házi készítés legalizálása óta

Lényegesen több szereplő osztozik az egyre zsugorodó hazai pálinkapiacon, mint a kétezres évek elején. Az ezredforduló után újjáéledő magyar pálinkakultúra 2003 táján még nagyjából 20-30 komolyabb kereskedelmi főzdét és palackozót tartott el, mára az ilyen minőségi italokat előállító kisebb-nagyobb cégek száma a 120-at is meghaladja.

A nevesebb pálinkákat az igényes vevőkör, a céges ajándékcsomagok összeállítói és a felkapott vendéglátóhelyek egyaránt felfedezték maguknak – a divat nyomán sokáig ígéretesnek tűnő pálinkaágazat azonban évek óta komoly problémákkal küzd. A kereslet utóbbi években tapasztalható csökkenése miatt a szereplők a készleteiket bocsátják áruba, részben azért is, mert nincs jövőképük. Utóbbi nem véletlen: a jó minőségű kereskedelmi pálinkák fogyasztása 2010, vagyis a házi főzés legalizálása óta mintegy harmadával esett vissza. A csökkenő kereslet, illetve részben a tavalyi gyenge gyümölcstermés miatt a pálinkagyártók a korábban felhalmozott készleteiket veszik elő, ezért az új termékek főzése még drámaibb mértékben csökkent. A kereskedelmi főzdék, tehát a márkás, palackozott, minőségi pálinkákat előállító, zömmel családi cégek termelése negyedére esett vissza 2010 óta.

Először a válság okozta fogyasztáscsökkenés, majd a házi pálinkafőzés engedélyezése és elterjedése fogta vissza a jó minőségű kereskedelmi pálinkák forgalmát – mondta el a Világgazdaságnak ifj. Szicsek János. A Szicsek Pálinkafőzde Kft. ügyvezetője szerint az sem használt a pálinkafőzdéknek, hogy a céges reprezentatív ajándékok a jogszabályok változása miatt már jóval többe kerülnének az ilyeneket adó vállalkozásoknak. „Ez a korábban jellemző céges vásárlásokat gyakorlatilag lenullázta” – fogalmazott Szicsek. A nívósabb kereskedelmi pálinkák vásárlása manapság még leginkább az ajándékozási szezonban jellemző, vagyis karácsonyra, szilveszterre, esetleg húsvétra vesznek és ajándékoznak a vásárlók pálinkát – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A hazai piac szűkülése mellett ifj. Szicsek János szerint a házi pálinkafőzés egy negatív szemléletbeli változást is elindított: „Elterjedt, hogy kizárólag az otthon főzött pálinka jó, de szerintem házilag és üzemekben is egyaránt lehet kiváló pálinkát főzni, ha körültekintően járunk el.”
Ebben a helyzetben a zsugorodó magyar piac ellensúlyozására a professzionális magyarországi főzdék javarészt az exportban látják a kiutat. „Szlovákiában és Romániában meglehetősen jó eladásaink vannak, igaz, ezekben az országokban az árérzékenység még erősebb sok esetben, mint a minőség iránti igény. Emellett jelen vagyunk az Egyesült Királyságban, Írországban, Belgiumban és Németországban, valamint Kanadában is” – számolt be Szicsek, aki szerint példájuk nem egyedülálló, az ágazat több szereplője is a külpiacok felé nyit. A pálinka exportjának bővítése ugyanakkor lassú folyamat, hiszen a külföldön sokfelé ismeretlen vagy sok esetben félreismert italt sok kóstoltatással és jelentős marketinggel lehet csak bevezetni a piacokra.

A korlátozott mennyiségű házi pálinkafőzés legalizálása a második Orbán-kormány egyik első lépése volt 2010-ben. Bár az engedélyezés számos kritikát kapott belföldön és az EU-ban egyaránt, a kormányzati szereplők többször nyíltan kiálltak mellette. Az Európai Bizottság ezt követően 2013 februárjában határozott úgy, hogy a luxembourgi uniós bíróság elé idézi Magyarországot a házi pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt. Brüsszel azért indított kötelezettségszegési eljárást ebben az ügyben, mert a testület szerint Magyarország a házi párlatkészítésre nem alkalmazhatott volna adómentességet. (Az unióban központilag szabályozzák az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját, hogy megelőzzék a közösség belső piacán a verseny torzulását.) Az Európai Unió Bírósága tavaly áprilisi ítéletében azt állapította meg, hogy Magyarország nem teljesítette az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeit. A kormány válaszul egy meglehetősen kedvező átalányadózást vezetett be, ám az otthoni főzés továbbra is legális Magyarországon.

A fagy és a vihar drágította a termést

Az idén a kajszibarack virágait a késő tavaszi fagy helyenként károsította, később pedig a csendes, áztató esők helyett jött viharok tizedelték meg a termést. A pálinkafőzés egyik legfontosabb alapanyagából ezért idén némileg kisebb mennyiség áll rendelkezésre, ami meglátszik az árakon is: a kereskedelmi főzdék kénytelenek magasabb áron átvenni a termést a gazdáktól. Az árak 10-20 százalékkal is meghaladják az átlagot, igaz, minőségtől függően meglehetősen nagy a szórás. A főzdék számára fontos egyéb gyümölcsök javarészt még ezután érnek be. A szilva érése csak a korai fajtáknál tart, augusztusban és szeptemberben következik a döntő mennyiség. A termelők és a főzdék egyaránt jó közepes termést remélnek, igaz, az időjárás még keresztülhúzhatja a számításaikat. Később az alma és a körte érésével folytatódik a pálinkafőzdék szempontjából a gyümölcsszezon, egyelőre ezeknél is jó termést várnak az ágazati szereplők.