Boeing 737-eseket fejeznek majd be Kínában

Kína nagymértékben csökkenteni fogja a külföldi beruházásokat érintő korlátozásokat, és folytatja irányítási feltételeik reformját – ezt ígérte az Egyesült Államokban tett látogatásakor Hszi Csin-ping kínai államfő. Hszi a nyugati partvidék ipari és high-tech fellegvárában, Seattle-ben kezdte útját, ahol több eseményen is találkozott az üzleti élet olyan vezetőivel, mint Tim Cook, az Apple vezérigazgatója, vagy a befektetési guru Warren Buffett, a Microsoftnál tett látogatásán pedig a vezérigazgató Satya Nadella mellett az alapító Bill Gates is fogadta.

A nyilvánosan elhangzott ígéretek mellett hírügynökségi beszámolók szerint a privát tárgyalásokon olyan kérdések is szóba kerültek, mint a szellemi tulajdon védelme, az átlátható szabályozások vagy a közös standardok – ezek régi vitatémák a kínai–amerikai gazdasági kapcsolatokban. A kínai internetszabályozást irányító Lu Vej egy zárt ajtók mögötti találkozón arra is utalt, hogy Kína és az USA megállapodásra készül a cyberbiztonság kérdésében – írta egy a tárgyaláson jelen levő forrásra hivatkozva a Reuters –, és békeidőben megakadályoznák az IT-infrastruktúra elleni támadásokat. Összességében azonban a protokolláris eseményekből a legtöbb tudósítás azt emelte ki, hogy a Facebook-vezér Mark Zuckerberg kínaiul beszélt mintegy egy percig Hszivel – nem tudni, miről. (A világ legnagyobb közösségi oldala nem működhet Kínában.)

Konkrét sikerről tudott viszont beszámolni a Boeing, amelynek seattle-i székhelyén a kínai elnök egy 787-es Dreamliner fedélzetén is járt. A világelső repülőgépgyártó bejelentette, hogy 300 repülőgép szállítására kötöttek szerződést Kínával – ebből 250 a fapados járatokra alkalmas keskeny törzsű –, listaáron 38 milliárd dollár értékben. (A szokásos engedmények mellett a Forbes szerint ez valójában 19 milliárd lehet majd.) Az ügylet önmagában nem kiugró, sokkal fontosabb az a megállapodás, amely a Boeing további pozícióit hivatott erősíteni. Az amerikai gyártó ugyanis üzemet is létesít Kínában, ahol az USA-ban gyártott 737-esek egy részének külső festését, illetve berendezési munkáit végzik majd el. Ez ellen máris tiltakoztak a Boeing szakszervezetei, amelyek szerint a vállalatnak könnyebb dolga lesz Kínában, ahol nem 40 óra a munkahét, és nem olyan szigorúak a környezetvédelmi előírások, mint az USA-ban.

A Boeing üzeme nem annyira a terjeszkedést szolgálja majd, mint inkább azt, hogy tartsa a lépést az Airbusszal – hívták fel a figyelmet ágazati elemzők. Az amerikai, illetve az európai repülőgépgyártó nagyjából fele-fele arányban osztozik most a kínai piacon, de az Airbusnak már 2008 óta van egy üzeme Kínában, ahol a Boeing 737-esek vetélytársának számító A320-asokat szerelik össze, és idén nyáron bejelentették, hogy egy újabbat is építenek. (Az Airbus a múlt héten nyitotta meg első A320-as üzemét az USA-ban is.) Kína közben – mint arról korábban beszámoltunk – arra is készül, hogy orosz közreműködéssel gyártson széles törzsű, hosszú járatokra alkalmas gépeket.