Kevesebb és olcsóbb a termés

Elkezdődtek az őszi betakarítási munkák az országban, a gazdálkodók a legnagyobb ütemben most a napraforgó betakarítását végzik – közölte tegnap a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára. Czerván György elmondta: a vetésterület 38 százalékán végeztek a betakarítással, az eddigi adatok szerint a termésátlag megközelíti a 2,5 tonnát hektáronként.

Így a mostani becslések szerint mintegy 1,45 millió tonna napraforgót takarítanak be az idén, amely nagyjából 90 százaléka a tavalyi 1,6 millió tonnás rekordtermésnek. Szeptember közepére a másik jelentős agrárbevételt hozó növény, a kukorica betakarítása is megkezdődött, igaz, az összes vetésterületnek egyelőre kis hányadát, mindössze 4 százalékát takarították be.

A termésátlag hektáronként mintegy 5,3 tonna. Az előzetes számítások szerint az idén összesen mintegy 6 millió tonna kukoricát takarítanak be a tavalyi, szintén rekord 9,2 millió tonna után – mondta az államtitkár. A belföldi felhasználás nagyjából négymillió tonna.

Ugyanakkor a tavalyinál 4,6 százalékkal kisebb területen 2,8 százalékkal több, összesen 7,5 millió tonna kalászos gabona termett ebben az évben. A növekedésnek kedvezett a tavaly őszi és az idei májusi csapadékos időjárás. A búza termésátlaga 1991 óta nem volt ilyen magas, a hektáronként 5140 kilogramm 8,7 százalékkal nagyobb az előző évinél és 21,8 százalékkal szárnyalta túl az elmúlt öt év átlagát - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az idei 5,284 millió tonnás búzatermés 0,4 százalékkal több a 2014-esnél, és 19,1 százalékkal nagyobb az elmúlt öt év átlagánál. 
Az árpatermés 12,0 százalékkal haladta meg a tavalyit és 1,428 millió tonnát tett ki, miután a termésátlag 9,0 százalékkal javult és elérte a 4,820 tonnát hektáronként.

A tavalyi impozáns eredmények megismétlődését persze senki nem várta, ám a most közölt becsléseknél sokkal jobb várakozások voltak érvényben egészen nyár közepéig. Az idei többszörös hőhullám azonban meglehetősen gyorsan világossá tette, hogy az ígéretes tavaszi vetések után az idei eredmények messze elmaradnak a tavalyitól. A forró nyári időjárás miatt mintegy 2 millió tonna termés hiányzik, ez jelentős, mintegy 80-100 milliárd forintos árbevétel-kiesést okoz a gazdálkodóknak – tette hozzá az eseményen Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke.

„Az elmúlt nyár után sajnos ez a normális, a 15 napig tartó hőség elvitte a kukoricatermés jelentős részének esélyét” – mondta el a Világgazdaságnak Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettese hozzátette: a kevesebb termés mellett nem kedveznek a termelőknek az alacsony felvásárlási árak sem. „Ezeket az árakat a világpiac határozza meg, ezzel kapcsolatban pedig erős hatást fejt ki a kőolaj ára is. A kínai gazdaság lassulása miatt egyelőre nem látszik az, hogy a nyersolaj ára feljebb menne, márpedig addig a kukorica sem drágulhat érdemben” – fogalmazott az elnökhelyettes.

„Nehéz megmondani, hogy a jövőben milyen árak lehetnek, ám tény, globálisan semmilyen jel nem mutat arra, hogy érdemi áremelkedés következne be a kukorica piacán” – mondta el a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára kifejtette: az Európai Unióban tavaly nagyon jó volt a termés, idén ez némileg kevesebb lesz, ahogy globálisan is.

Az Egyesült Államokban azonban jó kukoricatermést várnak, ráadásul megnyugtató átmenő készletek vannak világszerte, amelyeknek a mértéke eléri a 200 millió tonnát. Ez utóbbi, vagyis az átmenő készlet erős hatással van a piacokra” – fogalmazott Pótsa Zsófia. A főtitkár szerint a jelentős tartalék mellett a kukorica felhasználása is csökkenhet. Ennek oka, hogy a takarmányozásban megéri a bőségesen rendelkezésre álló árpával és búzával helyettesíteni azt. Ez szintén nem az árak emelkedésének irányába hat.

A kőolajra is figyelni kell

A nyersolaj mellett korábban – alternatív energiahordozóként – világszerte versenyképes volt az etanol, amely a kukorica keresletét is hosszú évekig élénken tartotta. A kőolaj több mint egy éve tartó árzuhanása és alacsony szinten való stabilizálódása elvette a kukorica ezen előnyét. Ez tehát szerepet játszik abban, hogy – a nagyobb globális készletek mellett – tartósan olcsó a kukorica. Magyarországon a bioetanol-gyártás nagyjából 2 millió tonna kukoricát igényel, az elsődleges, meghatározó felhasználója a hazai termésnek az állattenyésztés. Globálisan azonban már jelentős árfelhajtó tényező volt korábban az etanolgyártás.