Matthias Müller a VW új vezérigazgatója

A 62 éves Matthias Müller eddig a Porsche AG vezérigazgatója volt. Martin Winterkornt váltja a 12 márkát összefogó cégcsoport élén. Megbízatása azonnali hatállyal életbe lép. Müller első számú feladatának nevezte, hogy visszaszerezze a bizalmat a VW-csoport iránt.

Martin Winterkorn szerdán mondott le a Volkswagen vezérigazgatói posztjáról, miután az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) azzal vádolta meg a legnagyobb európai autógyártó vállalatot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások. A VW elismerte a csalást, és jelezte, hogy világszerte mintegy 11 millió, EA 189 típusú motorral üzemelő autóját érintheti az ügy.

Berthold Huber, a felügyelőbizottság (fb) ideiglenes elnöke a VW wolfsburgi székházában tartott rövid sajtótájékoztatóján "erkölcsi és politikai katasztrófának" nevezte az emissziós csalást, amelyért megítélése szerint "egy kis csoport" tehető felelőssé. Bernd Osterloh, a munkavállalók által delegált egyik fb-tag szintén azt mondta, hogy "emberek kis csoportja okozott óriási kárt" a cégnek.

A felügyelőbizottság a rendelkezésére álló információk alapján azt javasolta, hogy bizonyos munkavállalókat azonnali hatállyal mentsenek fel a munkavégzés alól, amíg a csalási ügyben vizsgálat folyik. Ez részben már meg is történt - mondta Huber, de sem neveket, sem beosztásokat nem említett.

Müller azt ígérte, hogy a cég felülkerekedik a botrányon. "Felül tudunk kerekedni és felül is kerekedünk a válságon. Együtt még erősebb vállalattá tesszük a Volkswagent" - mondta. 

A VW-csoport új vezérigazgatójára hatalmas feladat hárul: menedzselnie kell a hamisítási botrányt és újra kell építenie a vállalat imázsát.

Müller kinevezése mellett a felügyelőbizottság jóváhagyta a vállalatirányítás átalakítására tett változásokat, ami a döntéshozatal decentralizálása mellett a márkák és a régiók erősítését is előirányozza. A felügyelőbizottság élére Dieter Pötsch pénzügyi igazgatót javasolták. Az fb elnöki tisztségét Huber ideiglenes hatállyal tölti be azóta, hogy a vállalatvezetés hatalmi harcában alulmaradt Ferdinand Piëch április végén lemondott a tisztségről. 

A botrány továbbra is erős hullámokat vet. Nemcsak a személygépkocsik, hanem a kisebb haszonjárművek károsanyag-kibocsátási adatait is meghamisította a Volkswagen. "Jelenlegi ismereteink szerint a személyautókon kívül a haszonjárművek esetében is befolyásolták az emissziós adatokat" - mondta Alexander Dobrindt közlekedési miniszter pénteken a német hírügynökségnek.

Dobrindt a német parlament alsóházában pénteken elmondta, hogy a német utakon mintegy 2,8 millió autó közlekedik, amelyek érintettek lehetnek a hamisítási botrányban. A miniszter közlése szerint az EA 189-es motor 1600 és 2000 köbcentis változatával felszerelt személyautókról, illetve furgonokról van szó, de most vizsgálják, hogy az 1200 köbcentis motoroknál is fennáll-e a probléma.

Bár a VW a héten azt ígérte, hogy pénteken közzéteszi az érintett modelleket tartalmazó listát, ezt nem tette meg.

A BMW után pénteken a Daimler kényszerült magyarázkodásra. A Daimler német autógyártó a "lehető leghatározottabban" tagadta pénteken egy környezetvédelmi szervezet azon állítását, hogy csalt volna bizonyos járművei esetében a motorok károsanyag-kibocsátási értékeinek mérésében. A dízelmotorokat régóta bíráló Német Környezetvédők nevű szervezet csütörtökön közölte: részletes információi vannak arról, hogy szinte minden német autógyártó, azaz nemcsak a Volkswagen, hanem a Daimler, a BMW és az Opel is meghamisította dízelmotoros autók károsanyag-kibocsátási értékeit.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a német gazdaság hosszabb távon valószínűleg komolyabb károsodás nélkül megússza a Volkswagen csalási botrányát. A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakértői pénteken összeállított helyzetértékelésükben közölték, hogy 2015-ben és 2016-ban változatlanul 1,5 százalékos, 2017-ben pedig 1,7 százalékra gyorsuló gazdasági növekedést várnak Németországban.

A botrány esetleges szélesebb gazdasági hatásaival kapcsolatos aggályok érthetők, hiszen a Volkswagen 600 ezer embert foglalkoztat, közülük 270 ezret Németországban, és a járműgyártás adja a teljes német ipari termelés 17 százalékát. Az ipar a német gazdaságban előállított bruttó hozzáadott érték 26 százalékát termeli meg, vagyis az autóipar a teljes német gazdasági kibocsátás csaknem 5 százalékát jelenti.

Mindemellett a korábbi hasonló külföldi incidensek tapasztalatai azt sugallják, hogy az ilyen jellegű botrányok nem gyakorolnak érezhető közvetlen hatást a járműágazat teljesítményére. A Toyotának 2009 és 2011 között 9 millió autót kellett visszahívnia egy olyan hiba miatt, amely a járművek váratlan gyorsulását okozta, a General Motors pedig csak tavaly 27 millió autót hívott vissza a gyújtásrendszer hibája miatt.

A statisztikák azonban azt mutatják, hogy az érintett időszakokban sem a japán, sem az amerikai autógyártásra nem gyakoroltak érezhető hatást ezek a visszahívási epizódok, és a két cég részvényárfolyamai is gyorsan ledogozták kezdeti veszteségeiket.