Nem tett jót a hőség a balatoni hajózásnak

Már véget is ért az utószezon a Balatoni Hajózási (BH) Zrt.-nél, amelynek a személyhajózásból származó árbevétele szeptember 6-ig 3,3 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakában elkönyveltet, miközben a tarifák nem változtak – nyilatkozta Veigl Gábor, a Balatoni Hajózási (BH) Zrt. értékesítési igazgatója. A bevételnövekedést hátterében a programhajók fejlesztése és az utazási szokások változása áll. Az időjárás miatt a menetrend szerinti utasforgalom 1,6, a nem menetrendi pedig 3,9 százalékkal csökkent ugyanis: összességében 626 ezren vették igénybe a társaság személyhajózási szolgáltatásait.

Némi visszaesését tapasztalt a második legnagyobb hajózási cég, a Vanyolai Hajózási Kft. ügyvezető igazgatója, Vanyolai Krisztián is. Az időjárás tavaly nagyon kegyes volt a hajózási céghez, az elmúlt évben 10 százalékkal több utast szállítottak a főszezonban, mint egy évvel korábban. Az idei szezon azonban felülmúlta a társaság várakozásait. A bevétel növekedése részben annak köszönhető, hogy a menetrendi hajókon többen váltottak hosszabb útvonalra jegyet, és népszerűbbek lettek a társaság programhajói is.

A bulihajókon 19 százalékkal, a naplementehajókon 32, a Balatoni Minimax gyerekhajóprogramon 37, míg a gyorshajóik nyújtotta élményhajójáratokon 82 százalékkal több utast szállítottak, mint egy évvel korábban. A társaság kikötői közül a siófoki forgalma növekedett a leglátványosabban, a balatonfüredié és a fonyódié pedig a tavalyi szinten maradt, míg a kisebbek közül a balatonboglári, a balatonföldvári és keszthelyi teljesített a legjobban. A piac megtartásának érdekében Vanyolaiék is megpróbálnak új elemekkel előállni, ilyen volt például a balatonfüredi borászokkal összefogásban elindított „borhajó”-járatuk. A nyári főszezon véget ért, de október végéig, november elejéig még kifutnak a hajók, ebben az időszakban különböző csoportok, rendezvények jelentős forgalmat hozhatnak – tette hozzá az ügyvezető.

A személyhajózás mellett a BH Zrt.-nek más bevételi forrásai is vannak, így például a kompok közlekedtetéséből. Szeptember 3-ig 5 százalékkal nőtt ezeknek a forgalma a tavalyi év hasonló időszakához képest – mondta az igazgató. Ezeken a járatokon eddig 882 ezer utast és 310 ezer járművet szállítottak. A társaság 11 vitorláskikötőjében, ami a tó vitorláskikötői férőhelyeinek körülbelül a harmadát adja, pár százalékkal tovább nőtt a bérlők száma, és így meghaladja az 1600-at. A cég idén ősszel még a fonyódi kikötő bővítését tervezi, Szemesen is várható fejlesztés, Alsóörsön pedig új, 150 férőhelyes vitorláskikötőt építenének. Ennek az előkészítése megkezdődött, most lesz a végleges jóváhagyása.

Részben a kikötők használatának kapcsán a 21 tóparti önkormányzat tulajdonában lévő BH Zrt. és a piac szereplői között nem felhőtlen a viszony, de a korábbihoz képest egy kicsit jobb a helyzet – fogalmazott Vanyolai, aki a BH élén lezajlott változástól jobb együttműködést remél. Elmondása szerint az új vezetés próbál megoldást találni az eddig felmerült problémákra. (Május végétől Kollár József, a DRV Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. önkormányzati divíziójának volt vezetője tölti be a vezérigazgatói posztot).

Korábban Vanyolaiék nem tudtak érdemi párbeszédet folytatni a BH előző vezetésével, aminek az lett a vége, hogy a Vanyolai Hajózási Kft. a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult, mondván, hogy a BH visszaél az erőfölényével. Ennek az eljárásnak még nincs vége, de annyit már sikerült elérniük, hogy a jogtalannak tartott mederhasználati díjat nem kell fizetniük. Ez az elmúlt két évben 700-800 ezer forint pluszkiadást jelentett a cégnek, amelyet azóta vissza is kaptak.

De emellett még bőven akad fizetnivalójuk a hajózási cégeknek a BH számára. Ilyen például a kikötőhasználati díj. Egykor, 2007-ig a BH Zrt.-vel kötött szereződés alapján – hajónként – éves összeget fizettek, amiért valamennyi kikötőt használhatták, és azoknak minden szolgáltatását igénybe vehették.

Amikor egyre több szereplő jelent meg a sétahajópiacon, az önkormányzati tulajdonú cég megszüntette az éves kikötőhasználati díjat – helyette havi összeget kellett fizetni –, és ezzel párhuzamosan évről évre több korlátozást vezetett be. Mindeközben a BH a kikötőhasználati díjat 2007 és 2014 között négyszeresére emelte, vagyis – hét hónapos működéssel számolva – egy hajó után a korábbi havi 339 ezer forint helyett 1,3 millió forintot kellett fizetni, idén pedig 10-15 százalékkal emelte meg az árakat a cég.

Korábban a díjszámítás alapja a hajó befogadóképessége volt, így Klára nevű hajójuk 300 fős kapacitása után kellett a meghatározott összeget kifizetni. A költségek csökkentésének érdekében Vanyolaiék a hajót később 200 fősre alakították át, de még így sem volt kifizetődő az üzemeltetése, ezért eladták a Klárát, és három hajóval működnek tovább. Tavaly a BH új díjszabást vezetett be: a hajó hossza és szélessége (pontosabban a négyzetméterszáma) alapján szabja ki a díjat. A spórolás érdekében Vanyolaiék levették a Jókai hajó díszét, az orrárbócot, s ezzel nagyjából kétmillió forintot takarítottak meg.

A BH egy ideje veszteglési díjat is kiszab, amelyet akkor kell fizetni, ha a hajó üresen áll. Ráadásul ezt a díjat a kikötő nyitvatartási idején kívüli időszakra is fizetniük kell, ami a teljes díj ötven százaléka. (A hajózási cégnek tehát három jogcímen is fizetnie kellett a BH Zrt.-nek: a kikötő használatáért, a veszteglésért, illetve a mederhasználatért, ami tehát nemrég megszűnt. Ezeken felül az áram, illetve a víz is a magáncég költsége.)

A terhek tehát egyre nagyobbra nőttek, miközben a BH a balatonfüredi és a keszthelyi kikötők frekventáltabb részeit is saját használatúvá tette, valamint a hajók veszteglésére szolgáló helyeket elbontották, ami további jelentős korlátozás a többi piaci szereplő számára – mondta Vanyolai. Így, bár némileg javult a piac kisebb szereplőinek a helyzete, az továbbra sem rózsás – összegezte az ügyvezető.

"A BH korrekt viszonyra törekszik a piac többi szereplőjével, például azokkal is, akik használják a kikötőit, s akik ennek fejében kikötőhasználati díjat fizetnek” – mondta Veigl. A cég ebből származó éves bevétele a teljes árbevétel egy százalékát sem éri el. Az igazgató szerint a bérleti díj pedig arányban van az építés, illetve az üzemeltetés költségével.