Összezuhanó agrárszektor

Nemcsak a mezőgazdaság teljesítményének óriási visszaesése, hanem az ipari termelés növekedésének lassulása is szerepet játszott abban, hogy a bruttó hazai termék (GDP) közel két éve a legalacsonyabb bővülést mutatta a második negyedévben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az idei év első három hónapjában mért 3,5 százalékos növekedési ütem utáni 2,7 százalékos bővülés közel két éve a leglassabb ütem. A hivatal a szezonálisan kiigazított és naptárhatástól megtisztított 2,4 százalékos GDP-bővülést 2,5-re emelte. Negyedéves alapon 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság.

A rossz termés miatt a mezőgazdaság teljesítménye 17 százalékkal zuhant a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, ami jóval nagyobb zsugorodás az első negyedévben mért 9-hez képest. Az ipar hozzáadott értéke 6,1 százalékkal növekedett, elmaradva a január és március között látott 7,8-tól. Lassult az építőipar növekedése is, de a szektor még érdemben hozzá tudott járulni a GDP bővüléséhez. A szolgáltatások volumene 2,4 százalékkal növekedett, vagyis itt megmaradt a korábbi lendület. Nagyot nőtt a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, a szállítás-raktározás, valamint az információ-kommunikáció ágazat, viszont a pénzügyi-biztosítási tevékenység és az oktatás-egészségügy nemzetgazdasági ág kissé visszaesett.

Termelési oldalról összességében a 2,7 százalékos GDP-növekedés úgy jött össze, hogy a kis súlyú mezőgazdaság 0,6 százalékponttal lefelé, az ipar 1,4, az építőipar 0,2, a szolgáltatások pedig 1,3 százalékponttal felfelé húzták a gazdaságot. A termékadók egyenlege is pozitív volt. Az ipart elsősorban az autóexport húzta.

Felhasználási oldalról nézve a háztartások fogyasztásának 3 százalékos növekedését elsősorban a reálkeresetek dinamikus növekedése okozta. Az adat azonban jóval lassabb növekedésről tanúskodik, mint a kiskereskedelem 6 százalékos negyedéves növekedése. Ez azt támasztja alá, hogy a kiskereskedelem továbbra is a gazdaság fehéredése, vagyis az online kasszák bevezetése miatt nő gyorsan, ráadásul a külföldiek vásárlása is felfelé húzza a forgalmat. A KSH szerint a külföldiek magyarországi fogyasztása továbbra is nagyobb arányban nőtt, mint a magyarok külföldi fogyasztása.

A hazai háztartások fogyasztási kiadásán belül az élelmiszerek, a közlekedés, a szabadidő és kultúra, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, valamint a lakásszolgáltatások esetében emelkedett a volumen. Az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) körében csökkenést mért a hivatal. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene nőtt, a közösségi fogyasztás viszont visszaesett, így a végső fogyasztás 2,1 százalékkal bővült.

A beruházások az első negyedéves 6,7 százalékos visszaesés után most 5,2 százalékkal nőttek, a bővülésben azonban inkább az államnak – és az uniós források gyors felhasználásának – volt szerepe, mert azokban az ágazatokban visszaesést láthattunk, ahol a piac dominál. Az export és az import is bővült, de jóval kevésbé tudott hozzájárulni a növekedéshez, mint korábban.

Felhasználási oldalról számolva a végső fogyasztás 1,5, a beruházások 1,1, a nettó export pedig 1,4 százalékponttal segítette a bővülést, ugyanakkor a készletváltozás 1,3 százalékponttal visszahúzta a GDP-t. Ráadásul a nettó export az első negyedévben mért 3,1 százalékpontos növekedési hozzájárulásból is jelentősen elmaradt. Az első fél évben átlagosan 3,1 százalékkal nőtt a gazdaság, a GDP-bővülés trendje azonban egy éve lassul.

A fogyasztás nőhet tovább

Elemzők szerint az év hátralévő részében a banki elszámoltatás miatt növekvő jövedelem, valamint az alacsony infláció okozta jelentős reálbér-növekedés támogathatja a háztartások fogyasztásának emelkedését. A vállalati beruházások dinamikus növekedésére nem lehet számítani a gyenge hitelezés és a jegybank lassan kifulladó növekedési hitelprogramja miatt. Termelési oldalról az autógyárak – mert más erős hajtóereje nincs az iparnak – és a szolgáltatások jó teljesítményében bízhatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a tavalyi második negyedévben nyolc éve nem látott, 4,1 százalékos növekedési ütemet értünk el, vagyis a bázis nagyon magas volt. A tavalyi második féléves dinamika ennél alacsonyabb. Ezzel együtt is, ha a mezőgazdaság nem javít az első féléves rossz teljesítményen, akkor elmaradhat a növekedés a kormány egész évre tervezett 3,1 százalékos céljától.

Az idei agrárteljesítmény várhatóan így sem lesz rossz, összességében jó közepes évre lehet számítani. Fontos tényező azonban a bázishatás, hiszen az elmúlt évhez képest jelentős lesz a visszaesés. Tavaly a mezőgazdaság rekordtermést könyvelt el három jelentős növény esetében is. Az agrárium kibocsátásának negyedét adó növények, így a kukorica, a napraforgó és a repce esetében lett korábban soha nem látott eredmény. Bár a kalászos termés mennyiségben alig marad el a tavalyitól, az őszi vetésű, meglehetősen nagy exportforgalmat bonyolító kukorica és napraforgó termése meg sem közelíti idén a múlt évi rekordokat. Folyó áron számolva még borúsabb a kép: a felvásárlási árak csökkenése miatt a gazdák árbevétele elmarad a korábbi években megszokottól több terméknél is.-->