Csaknem 50 százalékkal nőtt a magyarországi internetes sajtótermékek száma 2011 óta, amikortól a médiatörvény szerint kötelezően regisztrálni kell ezeket a médiahatóságnál. „Folyamatosan nő a nyilvántartott internetes sajtótermékek száma” – erről tájékoztatta a Világgazdaságot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Az internetes újságok népszerűségét jelzi, hogy idén csaknem száz sajtóterméket regisztráltattak a hatóságnál, aminek eredményeként napjainkig 3083 internetes sajtóterméket és hírportált jelentettek be. A kérelmek száma alapján a megoszlás egyenlőtlen, és a „regisztrációs hajlandóságot” befolyásoló különös tendenciák, egyedi tényezők nem jellemzőek – válaszolta a hatóság arra a kérdésünkre, hogy milyen dinamika jellemzi a regisztrációs kedvet. Az első, 2012 eleji összesítés szerint még csak 2170 netes újságot tartott nyilván a médiahatóság.
Ráadásul az említett 3083-nál több internetes sajtóterméket regisztráltak napjainkig, de több esetben előfordult, hogy valamilyen okból törölték a regisztrációt. Ezeknek a száma viszont jóval elmarad az újonnan „bejegyzettekhez” képest, hisz míg például idén csaknem százat regisztráltak, addig az elmúlt négy és fél év alatt csak 76-ot töröltek. Arról viszont nem lehet tudni, hogy melyek a legkedveltebb és ezáltal leggyakoribb tartalmú internetes újságok: a tematika nyilvántartását a médiatörvény nem sorolja az NMHH hatáskörébe, emiatt a hatóságnak erre vonatkozóan nincsenek adatai.
Egyes weblapoknak már másfél évtizedes múltjuk van, az oldalak regisztrációja viszont viszonylag új keletű. Az internetes sajtótermékek önálló nyilvántartását a korábbi jogi szabályozás nem ismerte, emiatt ha az internetes oldal 2011. január 1. előtt megfelelt az időszaki lap fogalmának, az alapító/kiadó bejelentésének megfelelően időszaki lapként került be a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásába.
Azokat az internetes tartalmakat kell bejelenteni a hatósághoz, amelyek a médiatörvényben meghatározott sajtótermék fogalmának megfelelnek. Az alapító/kiadó jogosultsága és kötelezettsége annak megítélése, hogy az általa megjelentetett tartalom esetében teljesül-e a sajtóterméket meghatározó négy együttes fogalmi elem: gazdasági szolgáltatásként való megjelentetés; szerkesztői felelősség fennállása; tájékoztatási, szórakoztatási vagy oktatási cél; eljuttatás a nyilvánossághoz mint elsődleges cél. A bejelentést az alapító/kiadónak az első megjelenéstől számított hatvan napon belül kell megtennie.
Nem csupán mennyiségi, hanem szerkezeti változások is zajlanak a piacon. A Napi Gazdaság megszűnésével eltűnt például a lap internetes változata, a Napigazdasag.hu, de helyére lépett a nevet váltó printváltozat Magyaridok.hu címen. A Cink.hu pedig a napokban jelentette a megszűnését, mert a tulajdonos nem kívánta tovább finanszírozni. Nemrég megújult, és némileg nevét is megváltoztatta a Central Média kiadásában megjelenő Hír24.hu, mai nevén 24.hu. A tervek szerint ősszel elindítják új portáljukat a TV2 egykori dolgozói, élükön György Bencével, és az év végéig az is kiderülhet, hogy a Telekomtól mely cég tulajdonába kerül a piacvezető Origo.
Az internetes sajtótermékek számának gyarapodásával párhuzamosan folyamatos az internetes hirdetések térnyerése, a trend tavaly is folytatódott. Így a 189,05 milliárd forintos hazai reklámköltésből az internetes hirdetések 47,3 milliárd forintot hasítottak ki. Ezzel az internetes reklámok piaci részesedése 22,2-ről 24,9 százalékra emelkedett a reklámköltésekben. A növekedés azonban nem akkora, hogy a sorra jelentkező új kiadványok számára rentábilis működést eredményezzen. Az összeg meghatározó része a nagy portáloknál landol, sok kiadvány nyilvánvalóan nem tudja magát eltartani a piaci bevételeiből. Ráadásul az online reklámpiac bővülésének szerkezete is kedvezőtlen a netes sajtónak.
Folyamatosan visszaszorul a hagyományos display reklám, miközben egyre nagyobb teret nyernek a kereső és a listing típusú hirdetések. A netes reklámköltés szerkezete tehát úgy tolódik el, hogy abból egyre kevésbé profitálnak a lokális tartalomgyártók, miközben a bevétel egyre nagyobb része az internetes piac globális, nem tartalomgyártó szereplőihez kerül. Markáns tendencia a mobilos reklámköltések robbanásszerű emelkedése is, de ezt még nem tudják eléggé kihasználni a netes újságok.
Bejelentés nélkül jöhet a bírság
Ha a hatóság – hivatalból vagy ügyféli bejelentés alapján – azt észleli, hogy valamely internetes tartalom alapítója/kiadója a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, általános hatósági felügyeleti eljárást indíthat. Az eljárás elsődleges célja annak megállapítása – az alapító/kiadó bevonásával –, hogy a tartalom ténylegesen bejelentési kötelezettség alá esik-e (megfelel-e a sajtótermék fogalmának). Ha bejelentésköteles a weboldal, az NMHH döntésében felhívja az alapítót/kiadót elmaradt kötelezettségének utólagos teljesítésére. Együttműködési hajlandóság hiányának – a bejelentés elmaradásának – esetén a hatóság a médiatörvény alapján egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság összegének meghatározása a jogsértés súlyához, ismétlődéséhez, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz mérten (arányosság) történik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.