Telítődnek a banki széfek

Jelentősen növekedett az elmúlt időszakban a széfszolgáltatások iránti kereslet a hitelintézeteknél: több szereplő is arról számolt be lapunknak, hogy egyes fiókjaiban csak előjegyzéssel lehet bérelt helyhez jutni. Teljes a kihasználtság például a Budapest Banknál is, csak előjegyzésre tudnak széfbérleti szolgáltatást biztosítani. Mindemellett a nyári szezonban fokozott érdeklődést tapasztaltak a hitelintézetnél. A CIB Banknál is arról tájékoztattak, hogy széfjeik kihasználtsága évek óta állandóan 100 százalék közeli, Budapesten várólistán is vannak ügyfelek. A banknál a fiókhálózat nagyjából harmadánál érhető el a szolgáltatás, amelyet lakossági és vállalati ügyfelek egyaránt igénybe vesznek. Az OTP Banknál közöltek szerint 2015 januárjától augusztusáig közel 700 darabos növekedés történt a széfek kihasználtságában: ennek eredményeképpen országos szinten augusztus 31-én a kiadott széfek száma meghaladta a kilencezret. A hitelintézet országszerte 61 fiókban üzemeltet széfeket.

Növekvő kihasználtságról számoltak be lapunknak az FHB-nál is. A hitelintézetnél emlékeztettek arra, hogy a nyár az egyik olyan időszak, amikor megbízhatóan növekszik az érdeklődés a széfszolgáltatás iránt. „Az FHB Bank a székházában nyújt széfszolgáltatást: a felmerült kereslet alapján a hitelintézet bővítette a trezorok méretválasztékát: ötféle méretben állnak rendelkezésre szabad széfszekrények az FHB Bankban” – közölték a pénzügyi szolgáltatónál.

Az FHB egyébként a honlapján található tájékoztató szerint jelenleg akciós feltételekkel kínálja a szolgáltatását: ha az ügyfél több széfet bérel, a második széfkulcs és ügyfélkártya díjának 50 százalékát, a harmadik széfkulcs és ügyfélkártya díjának pedig teljes egészét elengedik. Emellett, ha az ügyfél egy összegben kifizeti az éves díjat, a 12. havi díjat elengedik a hitelintézetnél, de 20 százalékos havidíjkedvezmény jár a Prémium Gold ügyfeleknek is.

A széfszolgáltatások növekvő népszerűségét több tényező is magyarázhatja: az egyik, hogy a brókerbotrányok nyomán több ügyfél is érzékennyé vált minden fajta kockázattal szemben, és a klasszikus megoldások felé fordul. A másik ok, hogy az alacsony kamatkörnyezet nyomán a lakossági ügyfelek alternatív befektetési megoldásokat keresnek, így nőhet a portfóliójukban az olyan értéktárgyak – ékszerek, műtárgyak, nemesfém – mennyisége is, amelyeket már érdemes lehet széfben elhelyezni. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a lakosságnál rohamosan nő a készpénz állománya is – a június végéig tartó egy év alatt 23 százalékkal, 3500 milliárd forint közelébe emelkedett –, így feltehetően annak egy része is a banki trezorokban köt ki. (Ez úgy is igaz lehet, hogy a hitelintézetek többsége deklaráltan nem vállal felelősséget a széfekben elhelyezett készpénzért.)

A széfszolgáltatások pedig nem tartoznak a legolcsóbbak közé: bár kis méretű – jellemzően 10 köbdeciméter környéki – helyet már lehet havi nettó ezer forint környékén is találni, ám ha az ügyfél nagyobb helyet szeretne, és extra biztosítást is igényel a szerződéshez alapesetben járó kártérítési limit mellé, a havi költségei akár a tízezer forintos nagyságrendet is elérhetik. Az alapvető feltételek viszont minden banki szolgáltatónál igen hasonlók: a legtöbb helyen elvárják, hogy a széf bérlője rendelkezzen az adott hitelintézetnél lakossági vagy vállalkozói számlával, és azon tegye elérhetővé a mindenkori bérleti díjat. Egyszeri díjtételként szokott felmerülni a kulcs díja, és ha az netán elvész, a zárcsere költségét is az ügyfélnek kell állnia. A bankoknál többnyire minimálisan három széfméretből választhat az ügyfél, de a CIB-nél például már hét kategória létezik.