A borászok szerint emlékezetes évjárat lesz a 2015-ös

„Kifejezetten emlékezetes évjárat lesz a 2015-ös, ma már biztosan látható, hogy jó évet zárnak a borászok” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Tornai Tamás. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke szerint bár voltak időszakok, amikor a bortermelők nem voltak ennyire optimisták, mára látható, hogy alaptalanok voltak a félelmek. A hőség néhol megbarnította a bogyókat, de számottevő kárt nem tudott okozni a szőlőben.

Az idei évjárat ezért várhatóan jónak számít majd, a leszüretelt szőlő mennyisége is több lesz a vártnál, a szokásosnál nagyjából 10 százalékkal magasabb a termésátlag. A tavalyi, viszonylag kevés szőlőt produkáló évvel összehasonlítva még nagyobb az idei ugrás, hiszen körülbelül egyötöddel több szőlőből készülhet bor, mint 2014-ben.

A hazai borászatok sokat fejlődtek az elmúlt években, a minőségi borkínálat bővült, mégpedig olyan mértékben, amelyet a fogyasztók sem tudnak teljesen követni – vagyis a kínálat nagyobb ütemben nő, mint a kereslet. Ezzel együtt Tornai Tamás úgy véli, hogy jó üzletpolitikával el lehet adni a mostani bőséges termésből készült bort is. „A hazai borexport szépen növekszik, hiszen idén mintegy 20 százalékkal lesz magasabb a kivitel mértéke, mint tavaly. Ráadásul mindezt úgy sikerült elérni, hogy az exportátlagárak szintje is emelkedett” – tette hozzá az elnök.

A borfogyasztás valóban átalakulóban van az elmúlt években. Ma már reprezentatív felmérések is igazolják, hogy a termelés bővülése, a fokozódó kereslet, valamint az elmúlt évek marketingtevékenysége nyomán az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű, tehát minőségi borok fogyasztása növekedett idehaza is, míg a földrajzi jelölés nélküli borok forgalma csökkent. Az import szintén csökkent, aminek a jelentőségét az is adja, hogy a hazánkba behozott borok zöme gyengébb minőségű.

A tisztulásban az is segített, hogy literenként 30 forintos ellenőrzési díjat vezetett be a magyar piacot elárasztó, sokszor tisztázatlan eredetű, földrajzi jelzés nélküli, gyengébb minőségű tömegborokra a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa még tavaly decemberben. Az ellenőrzési díj fizetését a palackokra helyezett hologramos matricával kell igazolni.

Ezzel javult a borok nyomonkövethetősége is, a szakmaközi szervezet a hamisítványokat szeretné visszaszorítani (nyáron lefoglaltak egy nagyobb ilyen szállítmányt a hatóságok). Az ellenőrzési díjból származó bevétel nem adó, hiszen az nem a költségvetésbe kerül, hanem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának saját bevétele. A HNT ebből finanszírozza az ellenőrzési rendszer működését, támogatja a minőség fejlesztését és a kulturált borfogyasztást.

A csalás ellen azért is fel kell lépni, mert a jogsértések nyilvánvalóak. Tavaly akadt olyan piaci szereplő, aki 23 eurócentért, tehát nagyjából 70 forintért importálta a bor literjét. Ehhez 30 forintnak megfelelő összegért kellene az ültetvényen átadni a szőlő kilogrammját, ami szakértők szerint gyakorlatilag lehetetlen.

Tornai Tamás szerint a továbblépéshez a bel- és külpiacokon egyaránt a brandépítés szükséges. „Régiós márkák is kellenek, hasonlóan a Tokaji névhez. A külpiacokat megcélozva pedig a hazai turizmust is hozzá kell kapcsolni a borokhoz. Épp ezért nem a nagyon távoli országokban kell gondolkodnunk” – fogalmazott a HNT elnöke.