Az évtized végére lehet ferihegyi vasút

Rövidesen megjelenik a ferihegyi vasút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére vonatkozó közbeszerzési pályázat – tudta meg a Világgazdaság. Ez a dokumentum valójában a majdani beruházás előkészítésének az előkészítése, ám ebből derülhet ki, hogy milyen szempontok szerint építsék meg a vasúti összeköttetést a reptér és a főváros között.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérrel kapcsolatos infrastruktúra-fejlesztésnél az a legfontosabb szempont, hogy az ország legtöbb pontjáról kiszámíthatóan, megbízhatóan megközelíthető legyen a légikikötő, ezért is fontos az országos vasúti hálózatba való bekapcsolása – mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a közelmúltban. A kormány nevesítette is a reptéri vasút fejlesztését a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklus pályázatai között – mondta Fónagy. A megvalósíthatósági tanulmány és az engedélyes tervek 2017-re születnének meg, és 2018-ban kezdődhetne el a beruházás, ami 2020-ra fejeződhetne be – értesült a Világgazdaság. A beruházási költség csak a tanulmány megszületése után becsülhető meg.

Valószínűleg nem teljes egészében önálló pályán futnának a vonatok a reptérig, hanem egy kitérővel. Ezt a bécsi példát kellene követni Budapesten – véli Vitézy Dávid közlekedési szakértő is, aki szerint egy olyan szárnyvonal kialakítása lehet életképes, amely visszacsatlakozik a fővonalba. Korábban megbukott az az osztrák modell, amely a város és a schwechati reptér közötti közvetlen vasúti összeköttetésre épült.

Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a ferihegyi vasút tanulmányához hasonlóan az esztergomi vasútvonal villamosítására vonatkozó közbeszerzési pályázat is megjelenik ebben a hónapban. Ezen a vonalon a pálya felújítása júniusra fejeződött be, ekkortól lehet újra megszakítás nélkül vonattal utazni Budapestről Esztergomba. Már korábban is szerepelt a tervekben a vonal villamosítása, sőt az ehhez szükséges oszlopokat is elhelyezték, de a beruházás utolsó fázisa nem fejeződött be a 43 kilométeres vonalon. A villamosítás a tervek szerint nyolcmilliárd forint lesz, ebből 6,8 milliárdot az Európai Unió fedez.

A Világgazdaság információja szerint a beruházás kiegészül az esztergomi állomás felújításával, és ennek költsége meghaladja a villamos felsővezeték-hálózatra fordítandó összeget. Két jelentős közúti beruházás kivitelezési pályázata is várható a közeljövőben. Az egyik a sokszor csak halálútként emlegetett 21-es főút egyes – Nógrád, illetve Heves megyei – szakaszainak kétszer két sávossá alakítása, a másik pedig az M35-ös sztráda továbbépítése lesz.

Elképzelések már voltak

A ferihegyi gyorsvasút megépítése körülbelül egy-másfél évtizede szerepel a tervek között, és már az első Orbán-kormány, valamint a Gyurcsány-kormány idején is felmerült az építkezés gondolata. A vasút finanszírozására és nyomvonalára is több változat született. Volt olyan terv, hogy az állam építi meg a vonalat, a MÁV-ot is bevonva, aztán jöttek a magánbefektetőkkel kapcsolatos „ötletek”. Még az is elterjedt egy időben, hogy Demján Sándor vállalkozása építi majd ki a vasutat a Ferihegy 2-es terminál és a budapesti Nyugati pályaudvar között. Volt olyan terv is, amely szerint nem a Nyugatiba futottak volna be a szerelvények, hanem a Keleti pályaudvar lett volna a célpont. Ez a koncepció 10-20 milliárd forintos beruházásról szólt. A sok változatból tehát mindeddig nem lett semmi, csak annyi történt, hogy – uniós pénzekből – kialakítottak egy megállót és egy felüljárót a Ferihegy 1-es terminálnál, amely viszonylag rövid ideig tölthette be igazi funkcióját, hisz közben a terminált bezárták.