Kevesen használják a lakáscafeteriát

Kevesen veszik igénybe a cafeteriás lakáshitel-törlesztést a bankok beszámolói szerint, pedig ez a legkedvezőbb adózású cafeteria­elem, és széles kör kihasználhatná. A jegybank adatai szerint csaknem 650 ezer lakáshitel-szerződés volt az országban az első fél év végén, az OTP egy korábbi becslése alapján pedig akár félmillió lakáshiteles is a kedvezményezettje lehetne a programnak. Hogy pontosan hányan éltek tavaly és az idén a lehetőséggel, azt azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sem tudta megmondani lapunknak.

Az OTP-nél, amely cégek számára létrehozott egy speciális szolgáltatáscsomagot, az Adlakot a cafeteriás lakáshitel-törlesztés megkönnyítésére, mindössze hatezer olyan lakáshiteles munkavállaló van, aki munkáltatói juttatásból törleszti a hitelét. Ők sem mind OTP-s lakáshitelesek. Az OTP félszáz nagyvállalattal szerződött már, és több ezer kisvállalati ügyfele is van, ezek munkavállalói azonban nemcsak az OTP-nél, hanem más bankoknál lévő lakáshiteleiket is fizethetik.

A többi megkérdezett hitelintézet pedig nem közölt pontos adatot a lakáshitel-cafeteriásokról, de vélhetően máshol sem lehet sokkal jobb a helyzet. Ha az OTP piaci súlyával számolunk, legfeljebb néhány tízezren veszik igénybe a juttatást. A K&H szerint – amely szintén titkolja saját számait – a munkáltatók azért ilyen óvatosak az új juttatással, mert összetett és bonyolult, a támogatások szabályos lebonyolítása nagy körültekintést igényel mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldaláról.

Az viszont már látszik, hogy a munkáltatók kétféleképpen használták eddig a juttatást. A kis cégek jellemzően nagyobb, egyösszegű juttatást biztosítanak a dolgozóknak (aki persze maga a tulajdonos is lehet). Az Ersténél úgy tapasztalják: átlagosan egymillió forint körül van az egyösszegű juttatás, de 100 ezertől 5 millió forintig érkeztek különféle összegek.

Maximálisan egyébként öt éven belül 5 millió forinttal támogathatja egy munkáltató az alkalmazottja lakáshitelét, a megkötés csak annyi, hogy a lakásnak bele kell férnie a méltányolható lakásigény kereteibe, és legfeljebb a vételár vagy építési költség 30 százaléka fizethető ki cafeteriára. A kis cégek részéről érthető az igyekezet, hogy a lakáshitellel rendelkező tulajdonost vagy vezetőt így fizessék ki. A lakáshitel-cafeteria ugyanis a többi juttatásnál kedvezményesebben adózik, semmiféle közteher nem rakódik rá, vagyis bruttó 100 ezer forintnyi munkáltatói juttatásból nettó 100 ezer forintot kap meg a munkavállaló.

A rendszeres lakáscafeteria-juttatások a bankok szerint inkább a nagyvállalatokra jellemzők, főleg azokra, amelyeknél egyébként is volt valamilyen juttatáscsomag. Az ilyen formában érkező törlesztőrészleteknél azonban előfordul, hogy a bankok maguk sem tudják elkülöníteni ezt az ügyfelek saját befizetéseitől. Az Erste azt állítja: mivel az idén szeptemberig a munkáltatók a normál hiteltörlesztési számlára utalhatták a havi cafeteriát, csak nemrég hoztak létre egy külön erre a célra szolgáló számlatípust, ezért nincs adatuk az így törlesztőkről.