Tovább stimulálják a hitelezést

A bankokkal kötött megállapodás megérdemli a felülvizsgálatot – jelentette be Lázár János a Portfolio Budapest Economic Forumon. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt közölte: a nemzetgazdasági tárca decemberig számol be a kormánynak a bankszövetséggel folytatott tárgyalásokról, az együttműködés lehetőségéről és arról, hogyan lehet már 2016 első felében jelentős mértékben növelni a vállalati hitelezést. A kormány, az Erste Bank és az EBRD megállapodását Lázár szerint a kabinet betartotta (jövőre csökken a bankadó), miközben szerinte a hitelezés nehéz beindulása miatti jegybanki aggályok valósnak tűnnek.

A konferencián részben a bejelentés nyomán is élénk vita alakult ki arról, miért nem hiteleznek a bankok. Surányi György egyetemi tanár, volt jegybankelnök egy kerekasztal-beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodásokat a kormány rúgta fel, ahogyan a mostanit is, hiszen újabb terhet rótt a szektorra az autóhitelek forintosításával. Szerinte azért nincs a hitelek iránt kereslet, mert a reálkamat továbbra is magas, hiába látszik a nominális alacsonynak. Minthogy a termelői árszint negatív, ezért még a növekedési hitelprogram reálkamata is 3-3,5 százalék, ilyen terhek mellett pedig nem csoda, ha a cégek nem adósodnak el. Amúgy Surányi György egyetért ezzel a jegybanki programmal, bár tíz évre fix kamaton nem nyújtana hitelt, illetve jelenleg még alacsonyabb kamaton kínálná ezt a lehetőséget, és kiterjesztené a háztartások lakáscélú beruházásaira és a nagyvállalatokra is, vagyis nem korlátozná a kis- és középvállalatokra.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt mondta, hogy a vállalati hitelezés évi ötszázalékos zsugorodásának folyamatát tartóztatta fel a hitelprogram, s már az is eredmény, hogy a hitelezés stagnál. Karvalits Ferenc volt jegybanki alelnök viszont azzal érvelt, hogy a GDP öt százalékára rugó erőfeszítéssel csupán 120 milliárd forintnyi többletberuházást sikerült elérni a hitelprogrammal, ez pedig nagyon aránytalan. Inkább azt hangsúlyozta, hogy a beruházási környezetet, az üzleti, tulajdonosi biztonságot kellene megerősíteni.

Nem egyeztek a vélemények arról sem, vajon az MNB önfinanszírozási programja nem akadályozza-e a banki hitelezést, hiszen a kockázatmentes állampapírok felé tereli a pénzintézeteket. Nagy Márton szerint pusztán arról van szó, hogy a jegybanknál elhelyezett pénzt mozgatják át állampapírba. Ezzel nem értett egyet Surányi György, aki kétkedve fogadta a jegybanki alelnök azon megjegyzését is, hogy a bankokkal további megállapodásra lesz szükség a hitelezés érdekében, főként ha a növekedési hitelprogram kifut. A volt jegybankelnök azt mondta, hogy a kormány már legalább tíz, a bankokkal kötött írásbeli egyezséget rúgott fel. De szerinte a hitelezést leginkább azt veti vissza, hogy a pénzügyi szférától a kormány több mint kétezermilliárd forintnyi tőkét vont el, s általában is aláásta a bizalmat az évi 800-1000 milliárd forintnyi különadókkal, vagyis megszorításokkal, miközben a költségvetési újraelosztás mértéke még nőtt is, a hatékonyság viszont romlott.

A bankok vezetői szerint viszont a pénzintézetek óvatossága mellett azért csak beindul a hitelezés. Zolnai György, a Budapest Bank vezérigazgatója úgy vélte az ügyfelek egy jelentős részét nem lehet felelősen hitelezni. Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese viszont azt mondta, hogy a következő években több kockázatot fog vállalni a hitelezésben a bankszektor, persze „normális külső környezet” esetén. Jelasity Radován, az Erste első embere pedig azt mondta, hogy a kormánnyal kötött megállapodást be fogják tartani, az állam hozzájut 15 százalékos részesedéséhez az Erste Bankban. Ő úgy vélte: a nagyvállalati szektorban már intenzívvé vált a verseny, csökken az önerő szintje. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója pedig úgy vélte, hogy ingatlanszektort és a nem teljesítő portfóliót leszámítva, kisebb növekedés látható a bankok hitelezési aktivitásában. A termelés, a feldolgozás és az ingatlanpiac nagyon hiteligényes, ebből az első kettőnél látszik is bővülés, de az ingatlanberuházásoknál csökkenés van – tette hozzá.

Az újabb élénkítőcsomag mindenesetre tényleg ráférne a vállalati hitelezésre: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint augusztus végén 6241,3 milliárd forintnyi hitelállomány volt a cégeknél, amely 6,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, és 8,6 százalékkal kevesebb a 2013. augusztusinál is. Emellett júliusban kilencéves mélypontra esett a vállalati hitelek állománya, 2009 óta gyakorlatilag folyamatos a lassú csökkenés. Biztató ugyanakkor, hogy az éven túli hitelek aránya viszonylag magas a teljes portfólión belül, 72,6 százalékot tesz ki, amelyből 38,8 százalék az öt éven túli lejáratú kölcsönök aránya. Az új kihelyezéseknél pedig javulni kezdett a helyzet: január és augusztus között – folyószámlahitelek nélkül – összesen 776,9 milliárd forintnyi forintkölcsönt helyeztek ki a bankok, ami 26,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. (Más kérdés, hogy a korábbi évek első nyolc hónapjában rendre 1000 milliárd forint fölött alakultak a friss kihelyezések.)

A kis- és középvállalkozói hiteleknél valamivel jobb a helyzet, ám itt sem látványos a szektorra kifejlesztett növekedési hitelprogram (NHP) hatása. A jegybank adatai szerint a szektornál lévő hitelállománya az első fél év végén 3964,9 milliárd forintot ért el, amely nagyjából egy százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Az MNB adatain ugyanakkor látszik az is, hogy az NHP-nak elsősorban a középvállalatok finanszírozására lehetett jótékony hatása, hiszen a középvállalatok hiteleinek mennyisége a júniusig tartó egy év alatt bő 8 százalékkal, miközben a kisvállalkozásoké stagnált, a mikrovállalkozásoké pedig jelentősen csökkent. Mindezek tükrében az NHP keretein belül eddig kihelyezett, nagyjából 1650 milliárd forint elsősorban azokhoz a kkv-khoz juthatott el, amelyek egyébként is terveztek hitelfelvételt, illetve beruházásokat.

A cégeket az sem tolta a banki finanszírozás irányába, hogy az elmúlt időszakban jóval olcsóbbá vált a finanszírozás: hiszen a 2,5 százalékos kamat mellett árult NHP-s hitelek mellett a piaci konstrukciók kamatai is jelentősen estek. Így például a piaci alapú vállalati forint folyószámlahiteleknél 2013 augusztusa és 2015 nyolcadik hónapja között 6,58-ról kereken négy százalékra esett az MNB által kalkulált átlagos éves kamat, de az egyéb céges forinthiteleknél is 3,59 százalékos átlagkamatot kalkulált a jegybank, szemben a két évvel korábbi 5,58 százalékkal.

Eladnák a kereskedelmi bankokat

Lázár hangsúlyozta: a kormánynak el kell adnia kereskedelmi bankokban meglévő tulajdonrészeit, ám ott, ahol érdekelt – a Magyar Fejlesztési Bankon kívül a Magyar Postát és a takarékszövetkezeteket mondta ilyennek – a szolgáltatásokat fel kell fejleszteni, és az uniós (visszatéritendő) pénzek elosztásában kell részt venniük. A miniszter fontosnak nevezte a zöldbanki irány fejlesztését is.