Alig több mint egy hónapjuk maradt a cégeknek, hogy eldöntsék: áttérnek-e 2017-től a nemzetközi számviteli rendszer szerinti elszámolásra. A többség valószínűleg a magyar rendszernél marad, aki eddig nem határozott, már szinte lecsúszott a határidőről. Az IFRS, vagyis a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (International Financial Reporting Standards) hazai bevezetéséről szóló jogszabályt néhány napja fogadta el az Országgyűlés, vasárnapi dátummal küldte csak el a házelnök aláírásra a köztársasági elnöknek, meg se jelent még a Magyar Közlönyben. Mégis jövőre már alkalmazni kell, az e szerint készített mérlegeket és kimutatásokat a magyar hatóságok 2016-tól már elfogadják. Ez persze a legelső körben főként azon vállalkozások számára tűnik előnyösnek, amelyek eddig is készítettek ilyen beszámolókat – az áttérésre most nekik van módjuk egyébként is.
Az IFRS szerinti mérleget szinte minden olyan vállalat készített eddig is, amely a nemzetközi színtéren szerepelt: a multinacionális cégek hazai leányvállalatai e szerint jelentettek otthonra, de a tőzsdei társaságok vagy a pénzügyi vállalkozások jelentős része is készített ilyen kimutatásokat. A befektetők ugyanis az ezen szabályok szerint készült mérleget tekintik etalonnak – ez az, amely összehasonlítható más vállalatok eredményeivel. Az új szabályozás azoknak a cégeknek, amelyek eddig is készítettek IFRS szerinti beszámolókat, valójában óriási engedmény: azt jelenti, hogy nem kell magyar és nemzetközi mérleget is készíteniük, elegendő lesz az IFRS szerinti beszámoló.
Ugyanakkor az IFRS alkalmazása előírás is lesz bizonyos vállalatoknak: a bankok 2017-től kötelezően kell hogy alkalmazzák az IFRS-t (a szövetkezeti hitelintézetek csak 2018-tól), míg a biztosítók és más pénzügyi vállalkozások csak ettől az időponttól választhatják ezt, ahogyan általánosságban más cégek számára is ez a fordulópont. A jövő évben azok a cégek állhatnák át, amelyeket valamelyik európai tőzsdén jegyeznek, vagy ahol az anyacég IFRS-ben könyvel. Ahhoz azonban, hogy 2017-től át lehessen állni, már most dönteni kell számos kérdésről – hívják fel a szakértők a figyelmet.
Az áttéréshez ugyanis már 2016-ban IFRS szerinti beszámolókat kell készíteni, így például nyitómérleg kell 2016 január elsejéről, ami a számítástechnikai rendszerek átállításán túl a munkatársak képzését is feltételezi. És persze számos más döntést is, hiszen a más rendszerben készített mérleg befolyásolja az adófizetési kötelezettséget és a cég pénzügyi mutatóit, kockázati kitettségét is. Ezek hatásait is időben fel kell mérni, vagyis a szakértők szerint igencsak valószínű, hogy azok, akik eddig nem készítettek nemzetközi beszámolót, nem az első körben csatlakoznak majd. Részben ezért nem okoz gondot az átállásra rendelkezésre álló kevesebb idő, de azért sem, mert a rendszer bevezetését hosszú előkészítés előzte meg.
A startupoknak is jó lehet
AZ IFRS szerinti beszámolás a multik hazai leányain túl azonban mások számára is előnyös lehet. Ilyenek például a nemzetközi színtéren szereplő cégek – például azok a startupok, amelyek külföldi befektetőket keresnek –, hiszen a külföldi partnerek, hitelezők és befektetők az IFRS alkalmazásával összehasonlítható mérleget is kapnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.