BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A tejtermelők az üzletláncoktól várják az áremelést

Az eredetileg kitűzött tegnapi nap helyett péntekig adtak haladékot a tejtermelők a kereskedelemnek, hogy árat emeljenek. A siker kétséges, mert a tejesek a kereskedőkre nem, csak a feldolgozókra tudnak nyomást gyakorolni.

Módosították a kereskedőknek az áremelésre adott határidőt azok a tejtermelői szervezetek, amelyek pénteken felhívásban követelték a feldolgozói átadási árak emelkedését. „A tárgyalások jelenleg is zajlanak, december elseje helyett péntek délelőttig adtunk határidőt ezek lezárására, mivel nem a demonstráció a fő célunk, hanem a megállapodás” – mondta el a Világgazdaságnak Istvánfalvi Miklós, aki a tejtermelők nevében vesz részt a kezdeményezésben. A szakember hozzátette, az egyeztetéseken részt vesznek a termelők, a feldolgozók és az árak emelésére nyitott kereskedelmi szereplők is. „A résztvevők nem egy asztalnál ülnek, hanem külön-külön, ki-ki a maga partnerével tárgyal” – fogalmazott Istvánfalvi, ám a tárgyalópartnerek kilétéről egyelőre nem kívánt felvilágosítást adni.

Pénteken meglehetősen rövid, december 1-ji határidővel azt követelték egyes tejtermelői szervezetek, hogy a kereskedelem 5-7 százalékkal növelje a feldolgozói átadási árakat, a növekményt vagy annak egy részét pedig a tejipar adja tovább a termelőknek. Arra a kérdésünkre, hogy a kereskedelemtől követelt áremelés elmulasztása esetén miért a feldolgozóknak nem adnának tejet a termelők, Istvánfalvi Miklós úgy reagált: „Látjuk az ellentmondást, de a termelőknek nincs más eszközük a nyomásgyakorlásra. Abban az esetben, ha nem adnak tejet a feldolgozóknak, a piacon vákuum alakulhat ki, amelynek révén emelkedhetnek az árak” – tette hozzá. A szakember szerint a fő cél azonban nem a demonstráció, hanem a péntekig tartó tárgyalássorozat során elért megegyezés lenne.

„Az elmúlt napokban sem érkezett hivatalos megkeresés az Országos Kereskedelmi Szövetséghez a tejtermelőktől, és a tagjaink között lévő kereskedelmi szereplők sem javasolták, hogy a felvetéssel az OKSZ-nek kellene foglalkoznia” – mondta el lapunknak Vámos György. A szervezet főtitkára visszautasította, hogy az egyes kereskedelmi cégek egyedi tárgyalásait kommentálja.

Vámos György a felhívással kapcsolatban lapunknak korábban kijelentette, az OKSZ nem zárkózik el attól, hogy a tejtermelőkkel tárgyaljon, hiszen a kereskedők is látják az ágazati szereplők nehéz helyzetét. Hozzátette ugyanakkor: a tárgyalásoknak nem lehet olyan kimenetele, amely esetleg a versenyjog megsértéséhez vezethet.

Annak ellenére, hogy úgy tűnik, a kezdeményezés pusztán a kereskedők jóindulatán múlik, a tej termékpálya, illetve a tejtermelők nehézségei tagadhatatlanok. A nyers tej felvásárlási ára az elmúlt másfél évben rendkívüli, mintegy 30 százalékos mértékben csökkent. Emiatt a mára kialakult tejfelvásárlási árak mellett a tejtermelés Magyarországon veszteséges, vagy legjobb esetben is csak nullszaldóra jönnek ki az ágazati szereplők.

Nehéz a nyomásgyakorlás

A konkrét, 5-7 százalékos átadásiár-emelés követelése akár kartellre való felhívásnak is minősülhet. Az is gondot jelent, hogy a kezdeményező tejtermelőknek nincs igazi eszközük arra, hogy a kereskedelmi szereplőkre nyomást gyakoroljanak, és alapvetően nem is tőlük, hanem a feldolgozóktól kellene várniuk a felvásárlási árak emelését. A hazai tejipar azonban nemzetközi szinten nem eléggé versenyképes, ezért többnyire nem tud valós alternatívát nyújtani a vásárlóknak és a kereskedőknek a német, lengyel, szlovák és egyéb importáruval szemben.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.