Módosították a kereskedőknek az áremelésre adott határidőt azok a tejtermelői szervezetek, amelyek pénteken felhívásban követelték a feldolgozói átadási árak emelkedését. „A tárgyalások jelenleg is zajlanak, december elseje helyett péntek délelőttig adtunk határidőt ezek lezárására, mivel nem a demonstráció a fő célunk, hanem a megállapodás” – mondta el a Világgazdaságnak Istvánfalvi Miklós, aki a tejtermelők nevében vesz részt a kezdeményezésben. A szakember hozzátette, az egyeztetéseken részt vesznek a termelők, a feldolgozók és az árak emelésére nyitott kereskedelmi szereplők is. „A résztvevők nem egy asztalnál ülnek, hanem külön-külön, ki-ki a maga partnerével tárgyal” – fogalmazott Istvánfalvi, ám a tárgyalópartnerek kilétéről egyelőre nem kívánt felvilágosítást adni.
Pénteken meglehetősen rövid, december 1-ji határidővel azt követelték egyes tejtermelői szervezetek, hogy a kereskedelem 5-7 százalékkal növelje a feldolgozói átadási árakat, a növekményt vagy annak egy részét pedig a tejipar adja tovább a termelőknek. Arra a kérdésünkre, hogy a kereskedelemtől követelt áremelés elmulasztása esetén miért a feldolgozóknak nem adnának tejet a termelők, Istvánfalvi Miklós úgy reagált: „Látjuk az ellentmondást, de a termelőknek nincs más eszközük a nyomásgyakorlásra. Abban az esetben, ha nem adnak tejet a feldolgozóknak, a piacon vákuum alakulhat ki, amelynek révén emelkedhetnek az árak” – tette hozzá. A szakember szerint a fő cél azonban nem a demonstráció, hanem a péntekig tartó tárgyalássorozat során elért megegyezés lenne.
„Az elmúlt napokban sem érkezett hivatalos megkeresés az Országos Kereskedelmi Szövetséghez a tejtermelőktől, és a tagjaink között lévő kereskedelmi szereplők sem javasolták, hogy a felvetéssel az OKSZ-nek kellene foglalkoznia” – mondta el lapunknak Vámos György. A szervezet főtitkára visszautasította, hogy az egyes kereskedelmi cégek egyedi tárgyalásait kommentálja.
Vámos György a felhívással kapcsolatban lapunknak korábban kijelentette, az OKSZ nem zárkózik el attól, hogy a tejtermelőkkel tárgyaljon, hiszen a kereskedők is látják az ágazati szereplők nehéz helyzetét. Hozzátette ugyanakkor: a tárgyalásoknak nem lehet olyan kimenetele, amely esetleg a versenyjog megsértéséhez vezethet.
Annak ellenére, hogy úgy tűnik, a kezdeményezés pusztán a kereskedők jóindulatán múlik, a tej termékpálya, illetve a tejtermelők nehézségei tagadhatatlanok. A nyers tej felvásárlási ára az elmúlt másfél évben rendkívüli, mintegy 30 százalékos mértékben csökkent. Emiatt a mára kialakult tejfelvásárlási árak mellett a tejtermelés Magyarországon veszteséges, vagy legjobb esetben is csak nullszaldóra jönnek ki az ágazati szereplők.
Nehéz a nyomásgyakorlás
A konkrét, 5-7 százalékos átadásiár-emelés követelése akár kartellre való felhívásnak is minősülhet. Az is gondot jelent, hogy a kezdeményező tejtermelőknek nincs igazi eszközük arra, hogy a kereskedelmi szereplőkre nyomást gyakoroljanak, és alapvetően nem is tőlük, hanem a feldolgozóktól kellene várniuk a felvásárlási árak emelését. A hazai tejipar azonban nemzetközi szinten nem eléggé versenyképes, ezért többnyire nem tud valós alternatívát nyújtani a vásárlóknak és a kereskedőknek a német, lengyel, szlovák és egyéb importáruval szemben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.