Káosz a közlekedés finanszírozásában, de nem állnak meg a városhatáron a buszok

Az agglomerációs közlekedés finanszírozásával a jövőben nem foglalkozik a főváros – ismertette Tarlós István főpolgármester Orbán Viktor miniszterelnökkel történt megállapodásának az eredményét a keddi sajtótájékoztatón. Az agglomerációs közlekedés finanszírozása a törvény alapján nem is feladata a fővárosnak. Ez nem a szolgáltatásra, hanem a finanszírozás megszüntetésére vonatkozik – hívták fel lapunk figyelmét a

A finanszírozásról szóló vita forrása pedig Tarlós István nyilatkozata szerint abból adódik, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a fejlesztési minisztérium közötti korábbi megállapodásban foglaltak szerinti, a „Budapest 21” szerződés alapján megfogalmazott finanszírozás nem teljesült. Az agglomerációs közlekedés finanszírozásáról – a költségek megosztásáról – szóló említett szerződést 2013-ban nyolc évre kötötte a kormány nevében a fejlesztési tárca és a BKK, amihez kapcsolódtak az agglomerációs települések is. A megállapodást 2013 szeptemberében hagyta jóvá a budapesti önkormányzat közgyűlése, így annak megváltoztatása egyrészt a közgyűlés, másrészt a parlament hatáskörébe tartozik.

A településeknek az önkormányzati törvény értelmében csak a helyi közösségi közlekedés biztosítása a feladata – közölte a Világgazdasággal Gémesi György, Gödöllő polgármestere, akitől megtudtuk, hogy erre a város éves szinten százmillió forintot költ. Gémesi és Budaörs polgármestere, Wittinghoff Tamás is arra hivatkozott, hogy a településeket összekötő úgynevezett helyközi (távolsági) közlekedés biztosítása állami feladat. Ennek finanszírozása tehát nem az önkormányzatok feladata – tette hozzá Gémesi –, és a kivéreztetett településeknek erre nincs is forrásuk.

A távolsági közlekedés biztosítása és finanszírozása a jogszabály szerint állami feladat, de lehetőség van arra, hogy ezt egyedi szerződéssel felülírják – vélik a szakértők. Ezt történt Budapesten, de hasonló a helyzet Miskolc és Felsőzsolca esetében is, ahová szintén kijárnak a megyeszékhelyről a városi buszok.

A budapesti agglomeráció esetében az autóbuszjáratokat azért sem lehetne egy csapásra megszüntetni, mert hat hónapos felmondási idő szerepel a szerződésben – mutatott rá Pápai Mihály, Gyál polgármestere. Tarlós nyilatkozata szerint az agglomerációs településeknek az állammal kell egyeztetniük és tárgyalniuk a finanszírozásról a jövőben. Várhatóan a kormányzat kezdeményezi majd az egyeztetéseket – mondta Pápai, aki korrekt tárgyalásra számít. A finanszírozást pedig a 2016-os költségevetésekben rendezhetik, azt a főváros várhatóan március körül fogadhatja el. Addig tehát valakinek, vélhetően az önkormányzatnak, állnia kell a költségeket – mondják a lapunk által megkérdezett szakértők, akik szerint arra senki sem számít, hogy leállítanák az agglomerációs járatokat.

Ezt azért sem lehetne egy csapásra megtenni, mert a BKK és a Volánbusz közötti szerződés alapján 167 autóbusz közlekedik az agglomeráció és a főváros között. Ekkora mennyiséget nehezen lehetne rövid idő alatt pótolni.

Budapesten olcsóbb a közlekedés

Nemzetközi összehasonlításban a budapesti autóbuszos közösségi közlekedés olcsóbb, mégpedig azért, mert a költségek 30 százalékát kitevő munkabérek alacsonyabbak. Budapesten az egy kilométerre vetített költség 800 forint körül van, Bécsben pedig több mint ezer forint. Szakértők szerint az autóbusz-vezetői szakma elöregedett, és el kell kezdeni a sofőrök bérének emelését.

A főváros és a kormány közötti vitát sokan politikai alapúnak tartják, hiszen az nem egy óriási nagyságrendű összegről szól. „Az agglomerációs önkormányzatok csak 0,6 milliárd forinttal járultak hozzá a költségekhez, így a fővárosnak a nem rá tartozó szolgáltatásból évi nettó 11 milliárd forint vesztesége képződött” – emelte ki Tarlós. Ez nem új keletű lyuk a BKK, illetve korábban a BKV finanszírozásában. A kormányzat Demszky Gábor főpolgármestersége idején sem állta a rá eső évi 6-8 milliárd forintos költséget, emiatt az önkormányzatnak hitelt kellett felvennie. Tarlósnak azt sikerült elérnie, hogy az állam utólag, 2015. június 30-ával átvállalta a BKV teljes, még 2010 előtt felhalmozott 52,29 milliárd forintos hitelállományát. Ezzel az állam 2014 végéig „kiegyenlítette” a számlát, de az idei tétellel adós maradt.

A BKK költségvetésében valójában 11 milliárd forintnál nagyobb, 31 milliárd forintos lyuk tátong, azon túl ugyanis, hogy az állam nem fizette meg az agglomerációs költségeket, szakértők szerint tartozik az árkiegészítés egy részével is. A BKV 2006 óta ezen a címen 16 milliárd forintot kap, de a BKK szerint ennél nagyobb összeg illetné meg.

Az államháztartás szintjén az agglomerációs, sőt az összes közösségi közlekedés nyereséges – ezt állítja az egyik szakmaközeli szereplő. Az államkassza ugyanis gyarapszik a jegyek után befolyó 27 százalékos áfa- és a cafeteriabevétellel, valamint a munkavállalók után befizetett közterhekkel. Miközben az állam az adott költségvetési évben gyakorlatilag egy fillért sem költ a rendszerre, csak esetleg később. Ez viszont növeli a költségeket, ami az adófizetők terheit gyarapítja.