Minden idők legrosszabb három hónapja volt az idei ősz a cégmegszűnésekben

Az idei ősz minden idők legrosszabb három hónapja lett a magyar cégstatisztikában: havi átlagban 4861 cég szűnt meg Magyarországon ebben az időszakban. Ha decemberben a szokásos év végi visszaesés ellenére újabb 3500 céget törölne a cégbíróság, 50 ezer fölé emelkedne a megszűnt vállalkozások száma 2015-ben. „A mostani kiugróan magas megszűnési ráta az adóhatóság és a cégbíróság 2014 nyarától idén nyárig tartó erőfeszítésének eredménye, amelynek keretében megkísérelték kiszűrni a cégvilágból az adminisztratív kötelezettségeiket nem teljesítő vagy a tulajdonosok által teljesen magukra hagyott vállalkozásokat” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs vezetője.

Az igazgató szerint a hatóság aktív kényszertörlést elrendelő kampánya sikeres volt, több tízezer bizonytalan hátterű, sokszor közterheket sem viselő vagy csak számlázási célokat szolgáló vállalkozást szüntettek meg, így mostanra egy erősebb lábakon álló cégvilág néz szembe a gazdasági kihívásokkal. „2013-ban még 604 ezer működő vállalkozásról beszélhettünk országszerte, számuk mára 570 ezer alá apadt, miután sokkal kevesebb céget alapítanak, mint amennyi megszűnt ez elmúlt másfél évben. A megmaradtak azonban összességükben valamivel jobb likviditási helyzetben vannak, nagyobb forgalmat realizálnak, és eredményesebben működnek, mint korábban.”

Az igazgató vélekedését alátámasztja, hogy míg 2011–12-ben évente több mint 20 ezer vállalkozással szemben indult felszámolási eljárás, számuk idén várhatóan nem éri el a tízezret sem, hiszen november végéig összesen 9200 ilyen eljárást tett közzé a cégbíróság. „A kedvező trend ellenére hátradőlni nem lehet: továbbra is rendkívül fertőzött és elaprózott a hazai cégstruktúra” – véli Pertics Richárd.

A gazdasági növekedés kedvező hatásai természetesen nem egyformán érintik az egyes szektorokat. Az építőipar látványosan szenved, az emelkedő lakossági fogyasztás által hajtott kiskereskedelem viszont már tavaly is növelni tudta árbevételét és eredményét, idén pedig egyhangúan erős év végi vásárlási szezonról árulkodnak a híradások. „Pontosabb adatokat csak a vállalkozások 2015. évi beszámolói alapján tudunk majd mondani, de az már most is látszik, hogy a tőkeigényesebb szektorokban csekély a beruházási kedv, a lakossági fogyasztás által hajtott ágazatokban viszont van bővülés” – mondja Pertics.

Az Opten céginformációs vezetője a kiegyensúlyozott növekedés hiányát okolja azért, hogy a cégalapítások száma a 2010-es évek elejéhez képest lényegében megfeleződött. Akkoriban négyezer új társaság alakult havonta, most kétezer. A csökkenést csak részben magyarázza, hogy a kormány sokat szigorított a cégvezetés és -tulajdonlás felelősségi rendszerén, így ma már kockázatosabb a vállalkozások közötti számlázgatás. Ilyen mértékű visszaesésre azonban ez nem elégséges magyarázat. „A cégalapítások számát jelentősen visszaveti a nehezen kiszámítható gazdaságpolitika, illetve a konjunktúrába vetett bizalom is csekély, így kevesebb vállalkozó szellemű tőketulajdonos szánja rá magát, hogy új kihívásokat keressen” – mondja Pertics Richárd, aki szerint az adminisztrációs terhek, az adók és a gyorsan változó jogszabályi környezet nem kedvez a vállalkozások indításának.

Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. Az index októberi értéke régiónként jellemzően 13 százalék körül szóródott. Megyei szinten a novemberi Opten – CFI Vas, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében mutatta a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád produkálta.