BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szerényen fialt az ingatlan

Mindössze három ingatlanbefektetési alap ért el legalább akkora hozamot az elmúlt egy évben, mint amennyivel nőttek az ingatlanpiaci árak és a bérleti díjak.

Immár jó ideje másról sem hallani a hazai ingatlanpiaccal kapcsolatban, mint hogy megfordult a 2008 őszi válságot követő negatív trend, nőtt a kereslet, a befektetők öntik a pénzt a szektorba, s mindennek hatására az árak és a bérleti díjak is szárnyalnak. Az elemzések szerint nemcsak a lakásárak ugrottak meg, az irodák, a logisztikai és a kiskereskedelmi ingatlanok éves hozamai is 6-8 százalék között mozognak. Azok nemcsak a hivatalosan nulla százalék körüli inflációt haladják meg jelentősen, hanem a szinte kockázatmentes állampapírok hozamánál is legalább kétszer magasabbak.

Nem csoda, hogy a pozítív hírek hallatán az ebbe a szegmensbe fektető hazai ingatlanalapokba is március óta folyamatosan egyre több pénzt tesznek a kamatszegény környezetben valamirevaló hozamra vadászó befektetők. Az ingatlanalapokban október végén már 518 milliárd forint szunnyadt, 45 milliárddal több, mint hét hónappal korábban, s már csak néhány tízmilliárddal kevesebb a válság kitörését megelőzőnél, ami akkor a jelentős, több mint 100 milliárdos tőkekivonás következtében évekre padlóra küldte e megtakarítási konstrukciót.

Egyelőre azonban az ingatlanalapok tulajdonosainak többsége nem profitál a kedvező ingatlanpiaci tendenciákból. A 16 nyilvánosan, azaz mindenki által elérhető ingatlanbefektetési alap közül mindössze fél tucat elmúlt egyéves hozama volt legalább 3 százalék, vagyis amennyit az állampapírok és az azokat vásárló alapok is elértek.

Három alapnak sikerült kiugró teljesítményt elérnie. Közülük is kiemelkedik a több mint 30 százalékos hozamú Biggeorge’s NV-4., mely júniusban 827,5 millió forintos vagyonának több mint egyharmadát tartotta fejlesztés alatt álló ingatlanban. Ez ugrott meg múlt szerdán egyik napról a másikra 350 millióval, de hogy minek köszönhetően, arról még nincs hír. Az éves hozamlista második helyén – 15 százalékot meghaladó mutatóval – a Raiffeisen ingatlanalapja áll, ami némi meglepetést keltett, hiszen az első fél évben egyetlen darab befektetési jegyet sem tudott eladni, miközben csaknem 815 millió forint értékben váltottak vissza nála. S bár a csökkenés a második fél évben lassult, összállománya október végéig további 80 millió jeggyel csappant meg. Ingatlanokba fektető alap mivolta miatt az MKB konstrukciójának több mint 8 százalékos éves hozama is elismerésre méltó, különösen, ha azt vesszük, hogy az e kategóriába tartozó következő legjobb, az Erste még 2 százalékot sem hozott. Márpedig kérdés, milyen hozamra lehetnek majd képesek az eddig szerényebb teljesítményt nyújtó alapok 2015-öt, a bérbeadások volumenét tekintve rekordot hozó évet követően.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.