Brüsszel még több adatot akar Paks II.-ről

Kisebb összeget tartalmaz a két új paksi atomerőműblokk építéséről aláírt magyar–orosz megállapodás, mint a beruházáshoz felveendő, az orosz hitelkeret-szerződésben feltüntetett 12,5 milliárd euró – derül ki az Európai Bizottság tavaly novemberi leveléből. A levélben az uniós illetékesek (Margrethe Vestager versenyügyi biztos aláírásával) a beruházással kapcsolatos kételyeiket fejtették ki, majd bejelentették, hogy alaposan megvizsgálják a finanszírozás módját. Fő aggályuk szerint nincs elég információ annak eldöntéséhez, hogy a magyar állam pénzéből megvalósuló projekt tervezett finanszírozása nem ütközik-e az uniós versenyszabályokkal, nem rejt-e tiltott állami támogatást. Engedélyezett állami támogatással megvalósuló atomprojektre mód és példa is van Európában, ha arra ellátásbiztonsági vagy más, kiemelt nemzeti érdekből szükség van. Magyarország azonban ilyen kérelmet nem jelentett be az EU-nál, mert állítása szerint a projekt a kivitelezés és a működés alatt is megáll a maga lábán. 

A levélből kisatírozták, hogy a tervezési, beszerzési és kivitelezési (EPC) szerződés mekkora összeget rögzít. Már azok a korábbi hazai közlések is alacsonyabb összegre utaltak azonban, amelyek szerint a 12,5 milliárdból a fenti feladatokon túl telik például a két új blokkhoz kapcsolódóan a villamosenergia-rendszer fejlesztésére is. Nem újdonság az sem, hogy az orosz fél csak a már megállapodott tételek árát hitelezi meg (ebből az is következik, hogy az esetleges extra kiadásokat a magyar kormány maga fedezi). Lapvéleményekkel ellentétben szintén tudott volt, hogy kötbéreket is rögzít az EPC-szerződés. A Világgazdaság például 2014-ben számolt be Aszódi Attila paksi kormánybiztos előadása nyomán, hogy a határidők betartására magas kötbér szorítja rá a kivitelezőket, illetve, hogy a szerződés a devizakockázat kezeléséről is rendelkezik.

Kisatírozták azt is, hogy mely intézmény kezeli majd az orosz fél által rendelkezésre bocsátandó pénzt, továbbá, hogy a magyar állam milyen fenntartási és karbantartási költségekkel kalkulál. Ezekbe nem számít bele az üzemanyag-ellátás, a hulladékkezelés és a leszerelés költsége, az üzemanyagköltségekről a magyar hatóságok (másodjára) kilowattóránként 6-8 eurós becslést adtak. A kiadások nagyságát érzékeltetheti, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. 2014-ben 16,6 milliárd forintért vásárolt fűtőelemeket, és 15 648,6 gigawattóra áramot termelt, bár egy-egy év fűtőelem-beszerzése nem azonos az adott év felhasználásával.

A brüsszeli levél megállapítja, hogy a projektet magyar oldalon az MVM-csoporthoz tartozó társaság indította, ám ez időközben állami tulajdonba került, a vételárról pedig nem kaptak tájékoztatást.